Infostart.hu
eur:
367.85
usd:
317.2
bux:
146772.66
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Általános iskolások
Nyitókép: szekesfehervar.hu

Hosszan sorolja a PSZ, mi a bajuk az új tanév rendjének bejelentésével

Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.

Kifogásolja a Pedagógusok Szakszervezete már magát a tényt is, hogy ilyen kevéssel a tanév eleje előtt hozták nyilvánosságra a 2023/2024-es tanév rendjét, de mint Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az InfoRádióban rámutatott, nem ők az egyedüliek.

"A szeptember 1-jei kezdés teljesen felesleges" - vágott a közepébe. "Legfeljebb a téli szünet kezdetéből egy napot lecsippentettek volna. Nyilván a téli szünet meghosszabbítása megint energetikai-politikai intézkedés, azt nem értjük, hogy a hátrányosabb régiókban miért a lakosságra hárítja a megemelkedett fűtési terheket a kormány. Az egyedüli igazán pozitív dolog, hogy a tavaszi szünetnél a húsvéthétfő teljes hetét megkapják a diákok" - elemezte a helyzetet, utóbbival kapcsolatban kiemelve, hogy mivel nincs egyhetes síszünet, március-áprilisra már nagyon kifáradnak a diákok a januári újrakezdés után.

Megítélése szerint nem befolyásolja az alapproblémát, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar kérésére az érettségi vizsgák időablakát "kinyitották" július 3-ig, mert továbbra is június 17-én kezdődik a szóbeli vizsga, amikor a tanárok még tanítanak, "a kettőt együtt érdekes lesz összeegyeztetni".

Sokan kérték még a pedagógusok közül, hogy a beiratkozási határidőt tolják ki, ez is megvalósul, "néhány nap megfeszített munkájával az osztályfőnökök meg tudják oldani a bizonyítványok megírását, kiosztását, hogy a nyolcadik osztályos tanulók nyugodtan el tudjanak menni beiratkozni a középiskolájukba" - mondta Gosztonyi Gábor.

Június 21-ig tart a tanév, ezzel kapcsolatban újból hangsúlyozta, a pedagógusok mellett a szülők és mások is úgy vélik, ilyenkor már nem lehet tanítani, június második felében már annyira meleg van, az iskolaépületek jelentős része pedig panelépület nagy ablakokkal, amelyek sokkal inkább felmelegednek; "teljesen fölösleges az utolsó hétben tanítani, nem is lehetséges" - fűzte hozzá.

Arra is reagált, hogy az általuk "státusztörvénynek" nevezett jogszabály végrehajtási rendelete még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

"Azt hittük, hogy a tanév rendjével együtt az is megjelenik. A státusztörvényt július 4-én fogadta el a parlament, és július 15-étől már bizonyos paragrafusai életbe is léptek. Egész egyszerűen ahhoz, hogy ezeket a már életben lévő jogszabályokat alkalmazni lehessen, szükséges egy olyan pontosító rendelkezés, amit a végrehajtási rendeletben kell szabályozni. Ez az, ami még nincs meg. Gyanítom, hogy ezen a héten meg fog jelenni, idézni tudnám az államtitkár urat: csak semmi pánik, a gyerekek még csak ügyeletre mennek az iskola közelébe... Az államtitkár úgysem szokott azzal törődni, hogy a pedagógusok hogyan készülnek fel" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×