Kifogásolja a Pedagógusok Szakszervezete már magát a tényt is, hogy ilyen kevéssel a tanév eleje előtt hozták nyilvánosságra a 2023/2024-es tanév rendjét, de mint Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az InfoRádióban rámutatott, nem ők az egyedüliek.
"A szeptember 1-jei kezdés teljesen felesleges" - vágott a közepébe. "Legfeljebb a téli szünet kezdetéből egy napot lecsippentettek volna. Nyilván a téli szünet meghosszabbítása megint energetikai-politikai intézkedés, azt nem értjük, hogy a hátrányosabb régiókban miért a lakosságra hárítja a megemelkedett fűtési terheket a kormány. Az egyedüli igazán pozitív dolog, hogy a tavaszi szünetnél a húsvéthétfő teljes hetét megkapják a diákok" - elemezte a helyzetet, utóbbival kapcsolatban kiemelve, hogy mivel nincs egyhetes síszünet, március-áprilisra már nagyon kifáradnak a diákok a januári újrakezdés után.
Megítélése szerint nem befolyásolja az alapproblémát, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar kérésére az érettségi vizsgák időablakát "kinyitották" július 3-ig, mert továbbra is június 17-én kezdődik a szóbeli vizsga, amikor a tanárok még tanítanak, "a kettőt együtt érdekes lesz összeegyeztetni".
Sokan kérték még a pedagógusok közül, hogy a beiratkozási határidőt tolják ki, ez is megvalósul, "néhány nap megfeszített munkájával az osztályfőnökök meg tudják oldani a bizonyítványok megírását, kiosztását, hogy a nyolcadik osztályos tanulók nyugodtan el tudjanak menni beiratkozni a középiskolájukba" - mondta Gosztonyi Gábor.
Június 21-ig tart a tanév, ezzel kapcsolatban újból hangsúlyozta, a pedagógusok mellett a szülők és mások is úgy vélik, ilyenkor már nem lehet tanítani, június második felében már annyira meleg van, az iskolaépületek jelentős része pedig panelépület nagy ablakokkal, amelyek sokkal inkább felmelegednek; "teljesen fölösleges az utolsó hétben tanítani, nem is lehetséges" - fűzte hozzá.
Arra is reagált, hogy az általuk "státusztörvénynek" nevezett jogszabály végrehajtási rendelete még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
"Azt hittük, hogy a tanév rendjével együtt az is megjelenik. A státusztörvényt július 4-én fogadta el a parlament, és július 15-étől már bizonyos paragrafusai életbe is léptek. Egész egyszerűen ahhoz, hogy ezeket a már életben lévő jogszabályokat alkalmazni lehessen, szükséges egy olyan pontosító rendelkezés, amit a végrehajtási rendeletben kell szabályozni. Ez az, ami még nincs meg. Gyanítom, hogy ezen a héten meg fog jelenni, idézni tudnám az államtitkár urat: csak semmi pánik, a gyerekek még csak ügyeletre mennek az iskola közelébe... Az államtitkár úgysem szokott azzal törődni, hogy a pedagógusok hogyan készülnek fel" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.