eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 3. vasárnap Kornélia
Diákok ebédelnek Budapesten a Harmat Általános Iskola menzáján 2017. december 19-én. Az intézményben ezen a napon Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tartott az ingyenes szünidei gyermekétkeztetésről.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

20 vagy 50 ezer - ez a nagy kérdés az iskolai menzáknál, de a svédasztal beválhat

Drágulhat az iskolai menza, az önkormányzatokon is múlik a végösszeg - mondta az InfoRádiónak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke, Páger Zsolt. Szerinte most havi 20 ezer forintba kerülhet egy gyermek napi háromszori étkezése, vagyis a közétkeztetés még mindig a legolcsóbb megoldás. De mi az a svédasztalos módszer?

Az élelmiszerárakkal párhuzamos drágulás (33-34 százalék) van a menzákon is, de a szeptembertől esedékes árakról még azért nem lehet biztosat mondani, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk - derül ki Páger Zsolt szavaiból. Az InfoRádiónak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke elmondta, az élelmiszeren kívül a rezsiköltségek is emelkedtek.

"Ahol önkormányzat üzemelteti a közétkeztetést, ott azonnal jelentkeztek a piaci hatások, ahol kiszervezett formában működik, ott szerződés függvénye, hogy a szolgáltató mikor tud áremelkedést érvényesíteni az önkormányzattal szemben" - részletezte Páger Zsolt.

Mint rámutatott, a háromszori étkezés térítési díja átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, de egy korábbi törvény értelmében a térítési díj legfeljebb a nyersanyagdíj értékének összege lehet, ami 35-40 százalékot tesz ki, ha tehát a rezsinövekedést és a munkaerő-drágulást is figyelembe vennénk, 50 ezer forintos összeggel kellene számolni egyetlen hónapban egyetlen gyerekre, ez ráadásul korosztályonként változhat is.

Az idősebb generációk az iskolai menzákról rossz emlékeket is őrizhetnek, így erről is kérdeztük Páger Zsoltot.

"A negatív társítás továbbra is fennállhat, ezzel szemben mi azt látjuk, hogy egy jó-kiegyensúlyozott szolgáltatásról beszélünk. Azt ne felejtsük el, hogy

ez a legkedvezőbb árú étkeztetési megoldás a családok számára.

Közben nagyon sok, több mint 10 ezer szolgáltatóról beszélünk, mindenhol más módon valósul meg a közétkeztetés, különbözhet az ízvilág, de akár a személyzet kedvessége is. De folyamatos fejlődésen is keresztül megyünk, hogy a minőségi közétkeztetés legyen előtérben."

Svédasztal

Hogy a közétkeztetésben hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás, arról egy új tapasztalatot is megosztott.

"A legújabb próbálkozás a közétkeztetésben a svédasztalos tálalás, ami egy dabasi 8 osztályos gimnázium példájából indul ki. Ott nagyon pozitív eredményekkel zártak. Azóta az idei év elején 18 intézményben egy csoport bevezette ugyanezt a szolgáltatást. A nevéből adódóan arról van szó, hogy a gyerekek maguk határozzák meg, hogy miből és mennyit kívánnak fogyasztani, de ennek a rendszernek a bevezetése előtt infrastrukturálisan is fel kell készülni, más jellegű eszközpark kell, és edukációra is szükség van" - mutatott rá.

Az eredményről pedig azt mondta, a hagyományos közétkeztetésben az előállított ételek 27 százaléka ment a "kukába", míg

a svédasztalos módszer a maradék felét megmentette.

"Sok okra vezethető ez vissza. Nem elsősorban a minőséggel van probléma, inkább azzal van a gond, hogy igen kevés étkezési idő áll rendelkezésre, bruttó 10-15 perc. Ez az ebédhez felszolgált 7-800 gramm étel elfogyasztására nem elegendő. Sajnos ma Magyarországon az intézményekben kevés az idő erre, de a svédasztalos tálalás erre is megoldást nyújthat, a gyerekek tudják, mi az, amit kedvelnek, azt is tudják, mennyi idejük van arra, hogy a kedvelt ételt elfogyasszák" - fejtegette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Az Európai Unió országai tudatosan törekednek arra, hogy féken tartsák a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Magyarország kibocsátását a globális skálán még statisztikailag is nehéz kimutatni, mégis komoly erőfeszítéseket tesz a klímasemlegesség eléréséért. Zay Balázzsal, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×