Az élelmiszerárakkal párhuzamos drágulás (33-34 százalék) van a menzákon is, de a szeptembertől esedékes árakról még azért nem lehet biztosat mondani, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk - derül ki Páger Zsolt szavaiból. Az InfoRádiónak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke elmondta, az élelmiszeren kívül a rezsiköltségek is emelkedtek.

"Ahol önkormányzat üzemelteti a közétkeztetést, ott azonnal jelentkeztek a piaci hatások, ahol kiszervezett formában működik, ott szerződés függvénye, hogy a szolgáltató mikor tud áremelkedést érvényesíteni az önkormányzattal szemben" - részletezte Páger Zsolt.

Mint rámutatott, a háromszori étkezés térítési díja átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, de egy korábbi törvény értelmében a térítési díj legfeljebb a nyersanyagdíj értékének összege lehet, ami 35-40 százalékot tesz ki, ha tehát a rezsinövekedést és a munkaerő-drágulást is figyelembe vennénk, 50 ezer forintos összeggel kellene számolni egyetlen hónapban egyetlen gyerekre, ez ráadásul korosztályonként változhat is.

Az idősebb generációk az iskolai menzákról rossz emlékeket is őrizhetnek, így erről is kérdeztük Páger Zsoltot.

"A negatív társítás továbbra is fennállhat, ezzel szemben mi azt látjuk, hogy egy jó-kiegyensúlyozott szolgáltatásról beszélünk. Azt ne felejtsük el, hogy

ez a legkedvezőbb árú étkeztetési megoldás a családok számára.

Közben nagyon sok, több mint 10 ezer szolgáltatóról beszélünk, mindenhol más módon valósul meg a közétkeztetés, különbözhet az ízvilág, de akár a személyzet kedvessége is. De folyamatos fejlődésen is keresztül megyünk, hogy a minőségi közétkeztetés legyen előtérben."

Svédasztal

Hogy a közétkeztetésben hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás, arról egy új tapasztalatot is megosztott.

"A legújabb próbálkozás a közétkeztetésben a svédasztalos tálalás, ami egy dabasi 8 osztályos gimnázium példájából indul ki. Ott nagyon pozitív eredményekkel zártak. Azóta az idei év elején 18 intézményben egy csoport bevezette ugyanezt a szolgáltatást. A nevéből adódóan arról van szó, hogy a gyerekek maguk határozzák meg, hogy miből és mennyit kívánnak fogyasztani, de ennek a rendszernek a bevezetése előtt infrastrukturálisan is fel kell készülni, más jellegű eszközpark kell, és edukációra is szükség van" - mutatott rá.

Az eredményről pedig azt mondta, a hagyományos közétkeztetésben az előállított ételek 27 százaléka ment a "kukába", míg

a svédasztalos módszer a maradék felét megmentette.

"Sok okra vezethető ez vissza. Nem elsősorban a minőséggel van probléma, inkább azzal van a gond, hogy igen kevés étkezési idő áll rendelkezésre, bruttó 10-15 perc. Ez az ebédhez felszolgált 7-800 gramm étel elfogyasztására nem elegendő. Sajnos ma Magyarországon az intézményekben kevés az idő erre, de a svédasztalos tálalás erre is megoldást nyújthat, a gyerekek tudják, mi az, amit kedvelnek, azt is tudják, mennyi idejük van arra, hogy a kedvelt ételt elfogyasszák" - fejtegette.