Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Egy éve alakult meg az Országgyűlés – itt vannak legérdekesebb adatok

Rétvári Bence szólalt fel a legtöbbször, de vannak tizenhárman, akik még nem kértek szót. Volt párperces és 27 órás ülésnap is.

Egy évvel ezelőtt, május 2-án alakult meg az új Országgyűlés a Fidesz negyedik kétharmados győzelme után. A Telex gyűjtéséből kiderült, hogy az elmúlt egy évben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára szólalt fel a legtöbbször a parlamentben: 254 alkalommal kapta meg a szót, és összesen 16 óra 51 percet beszélt.

Mögötte Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a második 132 felszólalással, és egyetlen megszólalással maradt le tőle Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese. Utánuk két ellenzéki képviselő következik: az LMP-s Keresztes László Lóránt 127, a jobbikos Z. Kárpát Dániel pedig 116 alkalommal kapott szót az Országgyűlésben.

Az MSZP-s Harangozó Tamás 49-szer szólalt ugyan csak fel, de összesen 11 óra 23 percet beszélt egy év alatt, amivel az ötödik helyen áll Rétvári Bence, Nacsa Lőrinc, Keresztes László Lóránt és Z. Kárpát Dániel után a beszédek időtartamát tekintve.

Tizenhárom képviselő egyetlen alkalommal sem szólalt fel a parlamentben egy év alatt. Az ellenzéki képviselők közül egyedül Hadházy Ákos maradt néma. A Zuglóban megválasztott képviselő nem ment be a parlament alakuló ülésére, majd októberig nem tehette le az esküjét. A kormánypárti képviselők közül még nem kér szót Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Budai Gyula miniszteri biztos, Kövér László házelnök, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Erős Gábor vagy Erdős Norbert.

A leggyorsabb döntést 27 óra alatt hozta meg a parlament, a kata szigorításáról szóló előterjesztést július 11-én 12 órakor nyújtották be, és másnap 15.14-kor már meg is szavazták.

Hasonló volt a tempó a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvény módosításakor, február 27-én 11:30-kor nyújtották be a javaslatot, és február 28-án 15 óra után már el is fogadta az Országgyűlés.

A leggyorsabb plenáris ülés alig 42 percig tartott február 20-án. Az ellenzéki képviselők kezdeményeztek rendkívüli ülésnapot az akkumulátorgyárak ügyében, a kormánypárti képviselők azonban nem mentek el, a napirend előtti felszólalások után így nem volt határozatképes a parlament, és be kellett rekeszteni az ülést. Augusztus elején, amikor a hat ellenzéki párt ugyancsak rendkívüli ülést kezdeményezett, szintén nem lehetett elfogadni a napirendet, és 43 perc után véget ért az ülés.

A leghosszabb ülés 27 óra 5 percig tartott. A szociális törvény módosításának október 26-i vitáját az ellenzéki képviselők folyamatos felszólalásai miatt nem lehetett lezárni. Novemberben az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló javaslat vitája idején több mint 24 órát tartott az ülésnap.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×