Különböző okok miatt kétnaponta három személygépkocsi gyulladt ki az idén Magyarországon, összesen 112. Nem túl gyakoriak az autótüzek, a sérüléses közlekedési balesetek alig 0,4 százalékában gyulladtak ki járművek. Fele-fele arányban kapnak lángra álló helyzetben és menet közben nálunk a személygépkocsik az OKF adatai szerint. Minden második mozgás közben kigyulladó autó motorterében keletkezik a tűz, az esetek harmadában az utastérben.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyilvántartása szerint tavaly 643, idén március 14-ig 112 személyautó gyulladt ki Magyarországon különböző okok miatt. A gépjárművekben fele-fele arányban keletkezik tűz álló helyzetben, illetve mozgás közben – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

Gyakori, hogy a gépjárművön kívül keletkezett tűz terjed át az autóra. Például, amikor a garázsban az autó közvetlen közelében hegesztenek, flexelnek, és a keletkező szikra lángra lobbant egy olajos rongyot vagy a garázsban tárolt éghető anyagok közül valamit. Előfordultak olyan esetek is, amikor egy lakástűz vagy egy lángba borult másik autó miatt égett ki egy amúgy tökéletes műszaki állapotban lévő jármű.

Ha kigyulladt a garázs, de a tűz még nem érte el a járművet, a saját testi épsége kockáztatása nélkül próbáljon meg a tulajdonos, vagy aki a közelben van és tud vezetni, kiállni a járművel az épületből és a tűz fészkétől biztonságos távolságra vinni az autót, megelőzve, hogy átterjedjenek rá a lángok.

Ha már túl magas a hőmérséklet és/vagy már nem lehet látni a sűrű, sötét fojtó füsttől, nem érdemes kockáztatni. Ilyenkor nincs mit tenni, mint biztonságos távolságra húzódni és megvárni a tűzoltókat. Amennyiben van oltásra alkalmas víz vagy más anyag, locsolják, szórják szét a tűz körül, hogy a lángok lehetőleg ne terjedjenek tovább.

A legtöbb autótűz megfelelő eszközökkel könnyen-gyorsan elfojtható különösebb előképzettség nélkül is, ha időben észlelik és azonnal cselekszenek. Ám ha a lángok már elborították az utasteret vagy kívülről az autót, a tűzoltóság speciális eszközei nélkül azt a tüzet már nem igen lehet megfékezni.

Mozgó járművekben jellemzően két ok miatt keletkezhet tűz: ütközés vagy elektromos zárlat miatt. Nemcsak a motortérben okozhatnak azonban tüzet az elöregedett vagy eleve hibás elektromos csatlakozók, vezetékek. Tűzeseteknél gyakori, hogy minden érzékelhető előjel nélkül erős, égettműanyag-szag tölti be az utasteret, vagy füstölni kezd a műszerfal. Ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül az első biztonságos helyen meg kell állni, lehetőség szerint úgy, hogy ha az autó kigyullad, a lángok ne veszélyeztessenek más járműveket vagy épületeket. Mindenki szálljon ki és távolodjon el a járműtől biztonságos távolságra!

Az OKF adatai szerint a mozgó járművekben a tüzek közel fele (49 százalék) a motortérben keletkezik, közel egyharmaduk (32 százalék) azonban az utastérben, további 5 százalék pedig a futóműből indul ki általában a fékek, csapágyak elhasználódása, meghibásodása miatt.

Aki tart a kocsijában valamilyen tűzoltókészüléket, megkezdheti a mentést. Ami különösen fontos: ha magunk látunk neki az oltásnak, minden esetben óvatosan, lassan és oldalról nyissuk fel a motorháztetőt. Előfordulhat, hogy kellő mennyiségű levegő hiányában még még nincs lángoló tűz a motortérben, csak izzik valami. Ha hirtelen nyitjuk fel a motorháztetőt, az izzó terület hirtelen levegőt kap és abban a pillanatban hatalmas lánggal üt ki a tűz a motorháztető alól, ami súlyos sérüléseket okozhat a közelben tartózkodóknak.

Ha van tűzoltó készülékünk, a motorháztetőt előbb csak annyira nyissuk fel, hogy a résen keresztül befújhassuk a tűzoltó készülék tartalmából egy jó adagot. Ezzel szerencsés esetben megakadályozzuk, hogy az izzásból lángoló tűz keletkezzen.

A gépkocsikban található elektromos berendezések és a motortérben előforduló éghető anyagok miatt habbal oltó tűzoltó eszközök alkalmazása a legcélravezetőbb tüzek eloltására, megelőzésére. Lehetőség szerint ilyet vásároljunk és tartsunk az autóban. Az ABC porral oltó készülék sem rossz, de a motortérbe befújva a kis porszemcsék meghibásodást okozhatnak, ezért javasolják a katasztrófavédelem és a szervizek is, hogy inkább egy kétliteres ABF habbal oltó tűzoltó készüléket tartson mindenki a kocsijában.

Évente 50-60 olyan járműtűzhöz riasztják Magyarországon a tűzoltókat, amelyek ütközés következtében keletkeznek. A KSH adatai alapján tavaly 14 732 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt. Ebből kiindulva az OKF-nél úgy számolnak, hogy a közúti balesetek mindössze 0,4 százalékában keletkezett tűz az ütközést követően.

Karambolok, ütközéssel járó egyautós balesetek után azért gyulladhatnak ki a járművek, mert a hosszabb ideig tartó folyamatos üzem alatt – például autópályán nagy sebességgel haladva – a gépjárművek egyes részei üzemszerűen 300-500 Celsius-fokra is felforrósodhatnak. Ha bármilyen éghető anyag kerül egy baleset során ezekre a felhevült alkatrészekre, például üzemanyag, azonnal lángra lobbantják.

Nem gyakori, de egy ütközés során sérülhet a jármű üzemanyag ellátó rendszere és üzemanyag szabadulhat ki. Ehhez nem szükséges, hogy a balesetben érintett legyen az üzemanyagtartály, elegendő, ha az ellátórendszer egyik része károsodik. Ha üzemanyag szabadul ki, a jármű üzemszerűen forró alkatrészeinek hőjétől az ütközés miatt keletkező szikráktól, vagy a sérült elektromos rendszer keltette szikráktól meggyulladhat az üzemanyag, vagy egyéb kenőanyag. Az üzemanyag akkor gyullad meg, ha az éghető folyadék párologni kezd.

Ilyenkor nemcsak a párolgó üzemanyag okozhat robbanást. A járműbe szerelt pirotechnikát tartalmazó elemek, mint például az övfeszítő és a légzsákpatronok is működésbe léphetnek a tűz hatására és akár súlyos sérülést is okozhatnak.