Infostart.hu
eur:
393.67
usd:
341.22
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Aerial view of Tihany at lake Balaton in Hungary
Nyitókép: anderm/Getty Images

Videón a Balatonra leselkedő nagy veszély

A tó környékén élő inváziós fajokat mutatja be a Balatoni bebírók című film: az elmúlt évtizedekben ezek a fajok egyre jobban elterjednek a magyar tengernél.

Az újonnan megjelenő fajok az őshonos élőlények versenytársai vagy ragadozói lehetnek, új betegségeket vagy parazitákat terjeszthetnek, átalakíthatják az adott terület élőlényközösségeit.

"Olyan idegenhonos fajok vannak, amelyeknek már régen lezajlott az inváziója, gyakorlatilag már együtt élünk velük, ez jellemzi a fajok a többségét" – mondta el az InfoRádióban Erős Tibor, a filmet készítő Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.

Vannak ugyanakkor olyan balatoni fajok is, melyek inváziója az elmúlt években zajlott: Erős Tibor példája szerint ilyen volt az amurgéb, valamint a fekete törpeharcsa.

"Az amurgéb Távol-Keletről származik, 1997-ben mutatták ki először a Tisza vízgyűjtőjéről, a Balaton vízgyűjtőjén pedig 2008-ban találtuk meg először a Marótvölgyi vízfolyásban. 2008 óta pedig szépen terjed a déli befolyókban és

sajnos Magyarországon az egyik legproblémásabb inváziós faj, mert egy őshonos, endemikus fajunknak, a lápi pócnak az állományát veszélyezteti jelentős mértékben"

– árulta el a szakértő. Az amurgéb nemcsak fogyasztja a lápi pócok ivadékait, de verseng is a fajjal az élőhelyért és a táplálékért, nagyon agresszív inváziós fajként.

Állatok mellett növények is jelen vannak a Balaton környékén inváziós fajként: ezek annyira elszaporodhatnak, hogy egy-egy domináns inváziós növény- vagy állatfaj uralhatja a teljes parti közösséget.

"Vannak olyan makroszkopikus, gerinctelen rákfajok, amelyek már teljesen kiszorították innen az őshonos rákokat: úgymond beépültek a közösségbe" – mondta Erős Tibor, figyelmeztetve arra a veszélyre, hogy egyes fajok eltűnhetnek vagy akár már el is tűntek az invazív fajok hatására. Már most akadnak olyan fajok, amelyeket a befolyókban még megtalálhatunk, de egyébként kiszorították őket a tóból az inváziós fajok.

Az idegenhonos fajok további terjedésével kapcsolatosan a limnológiai intézet igazgatója elmondta: fontos lehet a csónakok tisztán tartása mellett az is, hogy ha a horgászok ilyen fajokkal csaliznak, azokat ne dobják vissza a vízbe.

"Aligátorteknőst vagy bármi más házi kedvencet, ami nem őshonos, sem lenne szabad a vízbe bebocsátani" – tette hozzá Erős Tibor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×