eur:
393.09
usd:
367.14
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Útlezárás Budapest I. kerületében a Fő utca és Csalogány utca kereszteződésénél, miután a viharos szél meglazította a fővárosi Szent Ferenc sebei katolikus templom tornyának lemezborítását 2023. január 4-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Drámai a szombati vihar katasztrófavédelmi mérlege, itt vannak a számok

A szélvihar miatt több mint 4800 segélyhívást kapott a katasztrófavédelem, 438 épület megrongálódott, mintegy 2700 helyszínen dolgoztak a tűzoltók a károk felszámolásán.

A tűzoltók szombat reggel óta folyamatosan dolgoznak, és mivel sokan csak vasárnap szembesülnek a károkkal, érkeznek az újabb bejelentések - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az erős szél minden vármegyében okozott károkat, de a legtöbb munkát Somogy, Baranya és Tolna vármegyében adta a tűzoltóknak. A vihar sok helyen faágakat tört le, fákat döntött ki, amelyek utakra, kerítésekre, házakra, autókra dőltek. A szél és a kidőlt fák országszerte összesen 438 épületet rongáltak meg, közülük 292 lakóépület.

A dunántúli vármegyékben és országosan iparbiztonsági operatív törzsek segítik a viharos időjárás okozta károk felszámolását, koordinálják a katasztrófavédelem közreműködését az elektromos hálózat helyreállításában. Jelentősen csökkent az ellátatlan fogyasztók száma, több helyszínen áramfejlesztők kihelyezésével segítette a katasztrófavédelem az érintett intézmények működését - közölte az OKF szóvivője.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×