Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen rendőrautó járőrőzés közben az ideiglenes biztonsági határzárnál a magyar-szerb határon, Ásotthalomnál 2021. szeptember 1-jén. Ezen a napon Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója sajtótájékoztatót tartott az ideiglenes biztonsági határzárnál, amelyen elmondta, hogy jelentősen emelkedett idén a határsértők száma 2020-hoz képest. A határsértők többsége már nem szír, hanem afgán állampolgárnak vallja magát.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs

Miniszterelnöki főtanácsadó: a huszonnegyedik órában vagyunk

Idén eddig 258 ezer határsértőt fogtak el a magyar rendőrök, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 113 ezer volt – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György elmondta, a tavalyi évhez képest ezerrel nőtt az elfogott embercsempészek száma is.

„A napi adat is azt mutatja, hogy a magyar határ folyamatos nyomás alatt áll” – emelte ki a főtanácsadó, hozzátéve, hogy mostanra

felértékelődött az úgynevezett balkáni útvonal védelme.

Kiemelte: nem véletlen, hogy az Európai Unió (EU) vezetői, valamint a tagállamok állam- és kormányfői Albániában tanácskoztak a kérdésről.

Rendkívül fontos lenne, hogy az EU határától minél távolabb lehessen feltartóztatni az érkezőket, illetve az is, hogy kialakuljanak olyan mechanizmusok, amelyek közelebb hozzák az unióhoz azokat az országokat, amelyek csatlakozni szeretnének a jövőben – hangsúlyozta Bakondi György.

Hozzátette, Szerbiának is segítséget kellene nyújtani ahhoz, hogy a migrációs fenyegetést kezelni tudja.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is: a 2015 óta elkövetett terrorcselekmények is jelzik, hogy

az érkezők integrációja az európai társadalomba egy kudarc.

„Azt hiszem, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk ahhoz, hogy az európai politikai döntéshozók helyesen mérlegeljék az illegális migráció súlyos következményeit, (...) és időben keressünk olyan megoldást, amely biztosítja azt, hogy a határon kezdődő biztonság jellemzője legyen az európai emberek mindennapjainak is” – fogalmazott a főtanácsadó.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×