Infostart.hu
eur:
365.41
usd:
316.57
bux:
149903.82
2026. augusztus 12. szerda Klára
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (k) beszél Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyvének bemutatóján a Terror Háza Múzeumban 2022. október 13-án. Mellette Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója (b) és G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Schmidt Mária: minden a béke ellen szól, mégis minél előbb meg kellene kötni

Csütörtök délután került sor a Terror Háza Múzeumban az intézmény főigazgatója, Schmidt Mária történész Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének a bemutatására. Az eseményen a szerzővel Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgetett.

A Látlelet az orosz–ukrán háborúról szeptember 24-én zárult le, a katonai konfliktus első hét hónapját mutatja be.

G. Fodor Gábor a konfliktus kapcsán feltett azon kérdésére, „hogy ki osztja a lapokat és kiknek, játszanak-e velünk, vagy kívül esünk az egész eseménysoron” Schmidt Mária történész a következőket mondta:

„minden ami most a világban történik, az Amerikai Egyesült Államokról szól, a dolgokat Washingtonban döntik el, és ezt a világnak tudomásul kell vennie.

Mindenki a washingtoni döntésekre reagál, vagy úgy, hogy végrehajtja amit mondanak neki, vagy úgy, hogy megpróbál valami külön utat járni” – idézi az Origo a szavait.

A könyv szerzője szerint tulajdonképpen Donald Trump stratégiájának a végrehajtása folyik más eszközökkel Washingtonban.

Trump azt mondja, Kína a fő ellenség, és ennek akarta alárendelni a külpolitikáját, következésképpen a volt elnök véleménye alapján nem szabad az Egyesült Államoknak új frontokat nyitnia és a demokráciaexportban elfecsérelnie az erejét, hanem Pekingre kell koncentrálni – jegyzi meg a portál.

Schmidt Mária úgy látja, hogy Trump megbuktatása ellenére továbbra is érvényes ez a politika, csak másféleképpen kívánják végrehajtani:

először Oroszországgal akarnak leszámolni és ezen keresztül Kínával.

A történész szerint Vlagyimir Putyin felült a provokációnak és egy felelőtlen háborús agressziót indított Ukrajna ellen.

Schmidt Mária úgy értékelte az orosz–ukrán háború eddigi fejleményeit, hogy

nemcsak nekünk magyaroknak nem osztottak lapot, de Európának sem.

véleménye alapján az európai politikusok döntései nem Európa érdekeit szolgálják, de nem világos, hogy akkor mégis kinek az érdekeit szolgálhatják.

A könyv második része a proxy háborúról szól, amely Ukrajna területén zajlik, de nem Ukrajnáért vívják, hanem Oroszországért és Oroszország ellen, míg a harmadik rész egy XXI. századi keretek között zajló energiaháborúról értekezik.

Schmidt Mária sok más mellett azt is kihangsúlyozta a könyvbemutatón, hogy

„minden a béke ellen szól, és mégis meg kellene kötni.

Minél hamarabb, annál jobb lenne.”

Mi Washington szerepe az ukrajnai háborúban? Marad-e önállósága Európának? Schmidt Mária többek között ezekről is beszélt nemrégiben az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Kivártak a piacok a kulcsfontosságú adat előtt, gyenge napot zárt Amerika

Kivártak a piacok a kulcsfontosságú adat előtt, gyenge napot zárt Amerika

Nagyjából stagnáltak a hétfői kereskedésben a vezető európai és amerikai részvényindexek, a befektetők újabb impulzusokra várnak. Témákból pedig van bőven, a befektetők a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a magasabb olajárak és az inflációs kockázatok mellett már a szerdai amerikai inflációs adatra figyelnek, ami érdemben befolyásolhatja az amerikai jegybank kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Kedden vegyesen alakult az ázsiai részvénypiacok mozgása, a dél-koreai tőzsde erősödött, a kínai részvénypiacok viszont estek. Az európai és az amerikai tőzsdéken kis elmozdulásokkal zajlott a kereskedés (az európai indexek enyhe emelkedéssel, az amerikaiak minimális csökkenéssel zárták a napot), de az iráni háborúról érkező rossz hírek miatt nem tud javulni a piaci hangulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×