eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Rendőrautók járőröznek az ideiglenes biztonsági határzár mellett a magyar-szerb határon a Bács-Kiskun megyei Kelebia közelében 2018. március 22-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Bv-dolgozók és elítéltek erősítik a határzárat

Egy hete kezdődött a 165 kilométer hosszú kerítés megerősítése. Némileg leegyszerűsítve az a cél, hogy a megerősített kerítésen ne lehessen létrák segítségével se átmászni, és ne is tudják átvágni.

A biztonsági határzár Csongrád-Csanád megyei szakaszán átlagosan naponta 400–600 ember próbálkozik meg bejutni Szerbia felől Magyarországra, hétről hétre egyre többen – írja a Hirado.hu.

„Nagyobb csoportokban érkeznek, van olyan, hogy egyszerre több helyen is megpróbálnak bejutni a határzáron” – nyilatkozta az M1-nek Terbe Roland, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti osztályvezetője.

„A jellemző módszer az, ami korábban is, egy időben akár több helyen létrával próbálnak átjutni az ideiglenes biztonsági határzáron, de előfordul az is, hogy a közelünkben lévő Tisza folyón próbálnak meg jogellenesen belépni a schengeni térségbe” – tette hozzá.

Az elmúlt egy hónapban többször is előfordult, hogy egy hét alatt a 4000-et is meghaladta azoknak a migránsoknak a száma, akiket a rendőrök elfogtak, és visszakísértek, ez a szám 2015 óta nem volt ennyire magas – olvasható.

Augusztus elseje óta az ideiglenes biztonsági határzár több szakaszán a büntetés-végrehajtás munkatársai és elítéltek is dolgoznak.

A kormány a folyamatosan emelkedő migrációs nyomás miatt döntött a megerősítésről, illetve egy tíz kilométeres új szakasz építéséről ott, ahol eddig a terepviszonyok miatt élő erős őrzéssel biztosították a határ védelmét – olvasható.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága irányítja a munkát, az alapanyagok jelentős részét is elítéltek készítik. A jelenleg 40 centis úgynevezett hattyúnyakakat egy méterrel hosszabbítják meg mindkét irányban, a kettő közé és alá is NATO-drót kerül azért, hogy ne lehessen a létrát a kerítésnek dönteni, és átmászni rajta. Annak érdekében pedig, hogy átvágni se tudják, betonacél síkhálót erősítenek a dróthálóra.

Hozzáteszik: a következő hónapokban nemcsak Szerbia felől nőhet a migrációs nyomás, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy szükség lehet a szlovén–magyar határ őrizetének megerősítésére is, tekintettel arra, hogy a szlovén baloldali kormány megkezdte a korábban megépített kerítés lebontását, annak ellenére, hogy idén a szomszédos országban is csaknem 80 százalékkal nőtt a határsértők száma.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×