A szervezetek közös közleményt juttattak el az MTI-hez pénteken, amelyben rámutatnak: a kommunikációs iparágban jellemző a szellemi szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak igénybevétele, akiknek zöme az elmúlt években a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választotta.

Az MRSZ és társszövetségei nem értenek egyet a július 12-én elfogadott új katatörvénnyel és annak év közbeni bevezetésével, és arra kérik a kormányt, hogy az új katatörvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát.

Hangsúlyozzák: a kommunikációs iparági szervezetek szerint a megszavazott törvény zömében

ellehetetleníti az úgynevezett szabadúszó reklámipari és tartalomszolgáltató szakembereket, és negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban.

Úgy vélik, további költségnövekedés és jelentős munkaerőhiány léphet fel, kevesebb reklám és tartalom fog készülni. Így tehát csökkennek a reklámbevételek, ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is, amely legvégül a reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re – közölték.

Emlékeztetnek: az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.

A közleményt az MRSZ mellett 9 társszervezet, közöttük az MRSZ OOH (Közterület) Szövetség, az Interactive Advertising Bureau Hungary, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Szövetsége, a Piackutatók Magyarországi Szövetsége, valamint az IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat írta alá.