Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (b) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Nagy Márton: rendkívüli időkben rendkívüli intézkedésekre van szükség

Az új miniszter tájékoztatta a Bankszövetséget az elvonásról.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatta a Bankszövetség elnökségét, hogy a kormány több ágazati szektor mellett a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött - közölte a miniszter.

A közlemény szerint a Bankszövetség elnöksége előtt kijelentette: "rendkívüli időket élünk, rendkívüli időkben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség".

A világ a Covid-járvány gazdaságromboló időszaka után, valamint az energiaárak soha nem látott mértékű emelkedése miatt egy gazdasági válság küszöbén áll, miközben Magyarországnak ki kell maradnia a szomszédunkban zajló háborúból, és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát is - tette hozzá.

A kormány a cselekvőképesség azonnali megteremtése érdekében háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki, a megfelelő gazdasági mozgásteret pedig a közteherviselés kiszélesítésével biztosítja - mondta.

Megállapításra került, hogy a hazai bankszektor eredményesen működik: a bankok a jegybanki kamatok emelkedése és a lakossági betéti kamatok alacsonyan tartása miatt kimagasló nyereségre, extraprofitra tesznek szert. A bankokat érintő extraprofitadó átmeneti jelleggel, két évig marad érvényben - áll a közleményben.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország kormánya elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése, valamint a gazdaság növekedése mellett, a rezsicsökkentés társadalmi eredményeit pedig meg kell védenie

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×