Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány.

Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt "ez nem jelent háborús fenyegetést" - fűzte hozzá.

Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja - hangsúlyozta.

Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok "eltaktikázták magukat": arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő - de mint azóta kiderült, ukrán tudatú - lakosság "tárt karokkal várja őket".

Kaiser Ferenc úgy vélekedett, egyik fél veszteségadataiban sem lehet megbízni. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma. Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió - mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség - fűzte hozzá.

A szakértő szavai szerint egyik fél sem akar tárgyalni, mert egyik fél sem egyezkedhet: Ukrajna azért nem, mert "még nem győzték le", Oroszország pedig azért nem, mert "nem nyert eléggé", sőt - mint mondta - az orosz győzelem "inkább vereség".

Kaiser Ferenc úgy látja: a konfliktus megmarad az orosz-ukrán keretek között, és hosszú ideig fog tartani.