Május 16-án választja meg a miniszterelnököt a parlament – derül ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött napirendi javaslatból. A köztársasági elnök Orbán Viktort jelölte, aki a Fidesz-KDNP kétharmados többsége mellett nem kétséges, hogy bizalmat is fog kapni. A szavazás után le is teheti az esküt, és ezzel hivatalba lép. Egy szerdán közzétett fotó alapján úgy tűnik, hogy a kormánynak két visszatérő, és három új tagja lehet. Lázár János és Navracsics Tibor korábban már volt miniszter. A tegnapi kormányalakítási megbeszéléseken rajtuk kívül ott volt még Nagy Márton, a miniszterelnök jelenlegi főtanácsadója, valamint Csák János és Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt nagykövet.
Kedvezőnek látja a magyar gazdaság idei kilátásait a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Virág Barnabás egy szakmai konferencián azt mondta: az első negyedévi GDP-növekedés 8 százalék fölötti lehetett, az egész évre 4 százalék körüli növekedés várható. Virág Barnabás szólt arról is, hogy az infláció emelkedése az áprilisi 9,5 százalék után a jelentős átárazások miatt folytatódik, az éves átlagos infláció 9-10 százalék körül lehet az idén, ami az európai középmezőnyt jelenti. Azt mondta ugyanakkor, hogy véget ért az agresszív monetáris szigorítás időszaka, fokozatosan kell folytatni a kamatemelést.
Az ápolók melletti kiállást és béremelést sürgettek ellenzéki pártok az ápolók nemzetközi napján. A Párbeszéd ötvenszázalékos ágazati béremelést követelt. Az ellenzéki párt azt írta: az Orbán-kormány évek óta csak hitegeti az egészségügyi szakembereket, de érdemi intézkedés nem történik. A DK az ápolók melletti kiállást sürgetett. A LMP az ápolói bérek vásárlóértékének megőrzését szorgalmazta. Az ünnep alkalmából az egészségügyért felelős államtitkárság a magyar ápolók munkáját méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolók társadalmi és anyagi megbecsülése is jelentősen nőtt.
Hétről hétre egyre kevesebb ember lesz koronavírusos, ugyanakkor a 65-79 évesek körében még mindig emelkedik a fertőzöttek aránya - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője. Galgóczi Ágnes az M1-en azt mondta, hogy az új esetek csaknem 21 százaléka ezt a korosztályt érinti. Közölte azt is, hogy Budapesten és Pest megyében regisztrálják a legtöbb fertőzöttet, de Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Zala megyében is emelkedik a számuk. Ugyanakkor a szennyvízből vett mintákban szinte mindenhol csökken a koronavírus örökítő anyagának mennyisége.
Fokozatosan megszünteti a koronavírus-járvány miatt bevezetett állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretet az Európai Bizottság. A brüsszeli testület döntése értelmében nem hosszabbodik meg a 2020. március 19-én elfogadott ideiglenes keret hatálya, amelynek legtöbb eszköze esetében június 30-án jár le. A tagállamok a tavaly novemberben bejelentetteknek megfelelően december 31-ig, illetve 2023. december 31-ig továbbra is nyújthatnak célzott beruházás- és fizetőképesség-támogatást. A keret lehetővé tette a tagállamok számára, hogy gyors, célzott támogatást nyújtsanak a rászoruló vállalkozásoknak.
Bejelentette NATO csatlakozási szándékát Finnország. Az észak-atlanti szövetség, Lengyelország és a balti államok üdvözölték a lépést, míg Oroszország fenyegetésnek tartja a bővítést. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megismételte: készek a gyors felvételre. A svéd külügyminiszter úgy reagált: Stockholm figyelembe fogja venni a finn álláspontot a NATO-tagság kérdésében. Finn sajtóértesülések szerint Oroszország tervei között szerepel, hogy elzárják a gázcsapot Finnország irányába a NATO-csatlakozás miatt.
A magyar útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok ellenőrzését kéri Budapesttől Csehország. Vít Rakusan cseh belügyminiszter felszólította magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban. A csehországi roma civil szervezetek közös levélben felszólították Petr Fiala miniszterelnököt: hívja össze a kormány mellett működő roma tanács válságtanácskozását.
Szolidaritási folyosók létrehozását javasolja az ukrán gabona szállítására az Európai Bizottság. Emellett a háború sújtotta ország ezeken keresztül juthatna hozzá a humanitárius segélyhez, takarmányhoz, műtrágyához. A bizottság felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy bocsássanak rendelkezésre több közúti járművet, és azt kérte a nemzeti hatóságoktól, hogy a vámkezeléskor legyenek rugalmasak. A bizottság közölte: felméri az unióban rendelkezésre álló tárolókapacitást az ukrán exportcikkek ideiglenes tárolására.
Globális válságot idéznek elő az Oroszország elleni nyugati szankciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök. Az orosz államfő egy gazdasági online tanácskozáson úgy fogalmazott: a büntetőintézkedéseket bevezető államok leginkább saját nemzeti érdekeiket, saját gazdaságukat, saját polgáraik jólétét sújtják. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes országokban az infláció már nagyon közel van az évi 20 százalékhoz, az euróövezet egészében pedig az árak több, mint 11 százalékkal emelkedtek. Úgy vélekedett, hogy Oroszország megbirkózik majd a külső kihívásokkal.