Palkovics László hangsúlyozta, a támogatás nemcsak épületfelújítást jelent, hanem azoknak az eszközöknek a beszerzését is, amelyektől valóban modern képzési központtá válik az intézmény, támogatva az oktatás mellett a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium révén már megvalósuló fegyverinnovációt és kutatásfejlesztést.
A tárcavezető emlékeztetett, a kormány 2020 szeptemberében fogadta el Magyarország védelmi ipari stratégiáját. Ez részben a magyar védelmi ipar visszaépítésére irányult, amely a harcjárművek, a repülőgépipari, a lőszer és robbanóanyag, a fegyvergyártási, a radar- és szenzorgyártásra vonatkozó, valamint a kommunikációs klasztereket érinti.
Palkovics László kiemelte: a fegyvergyártási klaszter környezetét teremtik meg azzal, hogy támogatják "az egyedülálló iskola, a csongrádi Diana technikum azon ambícióját, hogy
Magyarország első számú, fegyverekkel foglalkozó oktatási intézményévé alakuljon".
A miniszter szerint, fegyvergyártás önmagában nem létezik, ezért a kormány elkezdett egy következetes besszállítói programot is kiépíteni, amely részben támogatásokat, részben pedig forrásokat jelent annak érdekében, hogy egyes cégek védelmi ipari beszállítókká válhassanak.
Felidézte, hogy a kilencvenes évektől minden, korábban jelentős katonai műszaki képzés leépült, majd meg is szűnt az országban, ezért a kormány ezeket is elkezdte visszaépíteni, mind középfokú, mind egyetemi szinten.
A kormány nagy hangsúlyt fektet a gyártás mellett az innovációra is, ezért nemrég bejelentették a Védelmi Innovációs Kutatóintézet létrehozását egy budapesti, egy zalaegerszegi és egy szegedi telephellyel. Az állami kutatóintézet részben szigorúan a hadiiparhoz tartozó kutatásokat végez, valamint olyan tevékenységeket, kutatási feladatokat koordinál majd, amelyeket a magyar állam és egyéb partnerek finanszíroznak.
A védelmi ipar jelentőségéről szólva Palkovics László hangsúlyozta: "Magyarország azért fejleszti és gyártja a különféle eszközöket, hogy megvédje magát, és nem azért, hogy bárki mást megtámadjon".
Az innovációs és technológiai miniszter szerint az ukrán-orosz háború kitörésének hatására sok állam átgondolta a védelmi iparát, és a legkomolyabb változás a német politikában volt érzékelhető. A német állam ugyanis úgy döntött, hogy jelentős összeget, mintegy 100 milliárd eurót költ ebben az évben védelmi, hadiipari eszközök beszerzésére.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Csongrád-Csanád megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a központ a térség meghatározó ipari és technológiai fejlesztése lesz. A politikus fontosnak nevezte a beruházást a vidék megtartó képessége szempontjából, és meggyőződését hangoztatta, hogy a lehetőség további fejlesztéseket hoz majd a térségbe.
A kormánynak köszönhetően a fejlesztés révén a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium az oktatás vonatkozásában a térség meghatározó erejévé válhat - tette hozzá Farkas Sándor.
Bozó Gábor, a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium igazgatója elmondta: a Nemzeti Fegyvergyártási Oktatási Központ stratégiai része a Csongrád, Kiskunfélegyháza és Kecskemét tengelyen elhelyezkedő kézifegyver- és aknavetőgyártó klaszternek. Az intézmény fegyvertechnikai szakképzési tudásközpont, amely az ifjúság szakmai oktatását, nevelését, tehetséggondozását, az innovációt és a kutatásfejlesztést szolgálja majd.
A projekt céljaként a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, technológiaorientált védelmi ipari beruházások során felépített gyárak, üzemek megnövekedett szakemberigényének biztosítását nevezte meg.
Az igazgató emlékeztetett, a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium fegyvertechnikai szakképzése több mint három évtizede egyedülálló. Az intézmény biztosítja Magyarország valamennyi fegyveres testületének, civil szervezetének, fegyvergyártójának és a kiskunfélegyházi fegyvergyárnak, valamint a betelepülő, technológiaorientált védelmi ipari specializációval rendelkező beruházások szakemberutánpótlását.