eur:
394.27
usd:
369.28
bux:
65533.27
2024. április 23. kedd Béla
Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt (k), Soproni Tamás (b) VI. kerületi közös ellenzéki polgármesterjelölt (Momentum), Gy. Németh Erzsébet XVII. kerületi közös ellenzéki polgármesterjelölt (DK) és Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke (j2) sajtótájékoztatót tart a Kossuth térnél 2019. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Városháza-ügy: döntött a jelentésről a vizsgálóbizottság

A momentumos Soproni Tamás elfogadott jelentése szerint egyik tag sem támasztotta alá a hangfelvételeken szereplő "irányított pályázatra" vonatkozó sejtetéseket.

A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság Soproni Tamás bizottsági alelnök, momentumos politikus által készített jelentéstervezetet fogadta el a grémium baloldali többsége, amely egyúttal leszavazta a Kovács Péter (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök által készített 35 oldalas tervezetet.

Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét. "Egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő »irányított pályázatra« vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna" – olvasható továbbá a dokumentumban.

A Soproni Tamás által jegyzett szöveg azt is megállapítja, hogy a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása "a teljes átláthatóságra épül".

A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés "baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket".

Emellett szerinte

arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer "a fővárosi ingatlaneladások körül".

Kovács Péter a szövegben kitért arra is, hogy a bizottság eredményes munkája "a kezdetektől szándékosan kudarcra volt ítélve", mivel a közgyűlés a Fidesz-KDNP javaslatával szemben baloldali többségű bizottságot szavazott meg, a grémium baloldali tagjai "a kezdetektől nyíltan a prekoncepcióikat hangoztatták".

A szavazás előtt az MSZP-s Horváth Csaba arról beszélt, hogy a "Kovács-jelentés" nem objektív, így az a grémium által nem elfogadható. A DK-s Szaniszló Sándor szerint a bizottság nem tudta a feladatát elvégezni, egyúttal kritizálta Kovács Péter elnök ülésvezetési gyakorlatát.

Soproni Tamás kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetése az átláthatóság jegyében támogatta a vizsgálóbizottság felállítását, ugyanakkor kifogásolta, hogy Kovács Péter szövegében "szubjektív megállapítások" mellett "propaganda" jelenik meg.

A Párbeszéd színeiben politizáló V. Naszályi Márta eredményként értékelte, hogy az önkormányzat vizsgálóbizottságot hozott létre saját működésének átvilágítására. Úgy vélekedett, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs titkolnivalója, átlátható a működése.

Kovács Péter az ülésen amellett érvelt, hogy az ő változatában a tények vannak felsorolva, egyúttal - a baloldali városvezetésre célozva - azt mondta, hogy a bizottságban éppen azok vannak többségben, akiket vizsgálnak.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) a bizottság működésével kapcsolatban kifogásolta, hogy munkája során nem alakult ki párbeszéd, és sértő, bántó megjegyzések is előfordultak.

A kormánypárti politikus kijelentette, Soproni Tamás szövege szubjektív, ezért azt nem tudják elfogadni, ezzel szemben Kovács Péterét védhetőnek és objektívnek minősítette.

Kovács Péter: mit tudtunk, kiderítettünk, a többi a nyomozó hatóság dolga

Igyekeztünk kideríteni az igazságot, és ebben nem nagyon voltak partnereink a baloldali képviselők – mondta Kovács Péter, a bizottság elnöke az InfoRádióban, de hozzátette, így is értek el eredményeket, mert a XI. kerületi önkormányzat visszavonta a vitatott Tétényi úti projektet, és hasonlóképpen a III. kerület is visszakozott a Mocsárosdűlő értékesítéséből.

"Nagyon remélem, hogy a főváros is rájön arra, hogy a vagyonértékesítés az nem mehet jutalékos rendszerben" – mondta a XVI. kerületi polgármester, és úgy látta, a nyilvánosságra került hangfelvételek valódiságát, az ott elhangzottakat egyetlen meghallgatott sem tagadta.

"A magyar történelem legrövidebb idejű vizsgálóbizottsága elvégezte a munkáját, amit tudtunk, kiderítettünk, a többi a nyomozó hatóság dolga" – mondta az elnök, akinek jelentését a bizottság többsége nem szavazta meg, helyette a Soproni Tamás (Momentum) alelnök által készített jelentést támogatták, ez kerül végül a Fővárosi Közgyűlés elé.

"Összesen két oldal Soproni úr jelentésre, amiben megállapításokat ír le, ami lehet a valóságnak egy olvasata, ez kétségtelenül így van, de egy kicsit elfogult olvasata valóságnak" – tette hozzá Kovács Péter.

Soproni Tamás: nem találtunk bizonyítékokat

Önmagában a vizsgálóbizottság felállítása egy egy pozitív fejleménye magyar demokrácia történetében – jelentette ki az InfoRádió kérdésére Soproni Tamás, a testület alelnöke.

"Nem értettünk egyet mindenben, viszont annak örülök, hogy sikerült tanúkat meghallgatni, bekértünk öt és fél gigabájtnyi dokumentumot, amelyek átvizsgálása után nem volt olyan bizonyíték, amely alátámasztotta volna, hogy akár Városházát el akarta volna adni valaki, akár pedig jutalékos rendszer működött volna Városházán" – mondta a momentumos politikus.

Két jelentés is a bizottság elé került, Soproni Tamás szerint az volt a legfontosabb különbség, hogy ő megpróbált szikáran és objektíven fogalmazni, és csak a tényekből kiindulni.

"Nem volt ebben szubjektív megállapítás, például amit én gondolok, hogy ez egy fideszes lejárató kampány volt, hogy az oroszok beavatkozása is szóba kerülhetett, nem írtuk le állításként, hiszen nem találtunk erre bizonyítékot. Én a másik oldalon is azt vártam volna, hogy bizonyítékokat és tényeket keressenek, ők nem találtak ilyet, viszont ők tettek olyan megállapításokat, amelyek szerintem nem tényeken alapulnak" – mondta a VI. kerület polgármestere.

A Városháza-ügyről szóló cikkeinket itt olvashatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Egy rossz szokás alakult ki a magyar gazdaságban, ami felnyomja az inflációt is

Egy rossz szokás alakult ki a magyar gazdaságban, ami felnyomja az inflációt is

A szolgáltatások inflációja messze meghaladja az inflációs célt, a jelenség hátterében pedig legalább részben az a "rossz szokás" áll, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos infláció alapján áraznak. Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×