A Magyarország zöld úton jár! környezetvédelmi konzultáció alapján a válaszadók 88,6 százaléka odafigyel a környezetére, vásárláskor igyekszik a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni - közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár csütörtökön az MTI-vel.

Az online környezetvédelmi konzultáció kérdéseire több mint 70 ezren válaszoltak.

A válaszadók 8,3 százaléka vélte úgy, hogy nagyon környezettudatosan él, és csak fenntartható termékeket vásárol, 3,1 százaléka szerint nem fontos jelenleg az életében a környezettudatosság.

Arra a kérdésre, hogy hogyan kell teljesíteni a Magyarország és az Európai Unió által meghatározott klímacélokat a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy fontosnak tartja a klímasemlegességet, de a célok elérése érdekében hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, nem okozhatnak hirtelen áremelkedést, nem veszélyeztethetik az energiaellátás biztonságát. A válaszadók 12,6 százaléka annyira fontosnak tartja a klímasemlegességet, hogy szerinte a lehető legrövidebb idő alatt kell azt elérni, kerül amibe kerül.

Arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy a klímavédelemből leginkább a nagy szennyező cégeknek kell részt vállalniuk anyagilag, és nem a magyar családoknak kell jelentős hozzájárulást fizetniük, ahogyan azt Brüsszel javasolja, a válaszolók 85,3 százaléka mondta, hogy a nagy környezetkárosító cégek viseljék ezt a terhet, 14,1 százalék szerint az emberek és a cégek egyenlő arányban járuljanak hozzá a klímavédelem költségeihez, míg 0,6 százalékuknak mindegy, hogy ki fizeti a jelentősebb terheket.

A válaszadók 67,2 százaléka indokoltnak tartja a hulladékot illegálisan elhagyók szigorúbb büntetését, úgy vélik, a magasabb bírság elrettentené az elkövetőket, 22,6 százalék szerint a bírság növelése csak részben lehet eredményes, 10,2 százalék még a drasztikus mértékű emelést sem tartotta elrettentőnek, mert úgy látja, hogy aki eddig szemetelt, továbbra is megteszi.

Támogatná a válaszadók 78,9 százaléka, hogy az egyszer használatos műanyag és fém italpalackokat, a fém italdobozokat, valamint az üvegpalackokat vissza lehessen váltani, és ha létrejönne egy visszaváltási rendszer, visszavinnék az újrafeldolgozható italcsomagolásokat az üzletbe. A kérdésre 20,1 százalék ugyan igennel válaszolt, de nem vinné vissza üzletbe, inkább a szelektív gyűjtőbe tenné azokat, 1 százalék pedig nem élne a visszaváltás lehetőségével.

A konzultációban 51,2 százalék jelezte: egyetért azzal, hogy az állam támogassa a napelemek telepítését, és tervez is élni a lehetőséggel, 44,5 százalék ugyan egyetért, de a megvalósítást illetően több információra lenne szüksége, 4,3 százalék pedig nem ért ezzel egyet, mert úgy véli, más energiaforrások hatékonyabbak.

Támogatta a jelentős szén-dioxid-megkötő hatással bíró faültetési program folytatását, az erdők kezelésével kapcsolatos támogatások körének bővítését a válaszadók 55,3 százaléka, és szívesen segítene is a faültetésben, 42,4 százalék is támogatja, de személyesen nincs módja segíteni, ugyanakkor szívesen megosztaná az erről szóló internetes tartalmakat, 2,3 százalék pedig faültetés helyett inkább más környezetvédelmi intézkedést támogatna.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint Magyarország klímavédelmi céljainak elérését milyen program támogatná a leghatékonyabban, 47,3 százalék mondta a megújuló energiaforrás hasznosítását és az energiahatékonysági beruházást támogató pályázatokat, 27 százalék az erdőtelepítést, a fával borított területek arányának növelését, az éghajlatváltozás káros hatásaihoz történő alkalmazkodási programokat jelölte meg, 12,7 százalék szemléletformálási programokat, 6,6 százalék energetikai innovációs pályázatokat, 6,4 százalék pedig a közösségi közlekedést emelte ki.

A válaszadók 90,3 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében további, az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó intézkedéseket vezessenek be, mert a helyettesítő termékek is rendelkezésre állnak. 8,9 százalék nem értett egyet ezzel, mert szerintük hasznosak az egyszer használatos műanyagok, például higiéniai szempontból, az élelmiszeriparban, ugyanakkor 0,8 százalék az egyszer használatos műanyagok okozta környezetszennyezést nem érezte problémának.

Azt, hogy a közösségi közlekedés is mihamarabb átálljon a környezetbarát technológiára, és a jövőben tisztán elektromos meghajtású autóbuszok álljanak üzembe a helyi közösségi közlekedésben, a válaszadók 49,4 százaléka fontosnak tartotta, de szerintük ez önmagában nem elegendő, 45,1 százalék is igent mondott, és nagyon fontosnak tartja a mielőbbi átállást, 5,5 százalék szerint nem ettől lesz tisztább a város levegője.

A válaszadók 95,1 százaléka szerint már kisgyermekkorban indokolt elkezdeni a klíma- és környezetvédelemre való nevelést, szemléletformálást, 3,7 százalék az alapvetéseket megpróbálja megmutatni a gyerekeknek, de nem fordít különösebb figyelmet a kérdésre, 1,2 százalék szerint gyerekkorban más, fontosabb dolgok elsajátítására kell helyezni a hangsúlyt.