eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
A Szent István-bazilika Budapesten 2020. március 16-án. Az új koronavírus-járvány miatt a főváros utcáin, közterein szinte nincsennek turisták és a helyi lakosok is jóval kevesebbet tartózkodnak a közterületeken.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Közel hárommillió forintba kerül az ország legdrágább lakásának egy négyzetmétere

Az idei nem hivatalos számok jócskán verik a KSH tavalyi adatait.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összeszedte az ország 2020-as legdrágább és legolcsóbb utcáit az ingatlan.com.

Országszerte a főváros II. kerületében – a rózsadombi Vérhalom tér lakásait - adták a legmagasabb áron 2020-ban, átlagosan 2 millió forintot kellett egy-egy négyzetméterért fizetni. Második lett 1,4 millió forinttal a Budapest V. kerületében lévő Vörösmarty tér. 2019-ben még listavezető volt 200 ezer forinttal magasabb, 1,6 milliós eredménnyel. Az országos toplista harmadik helyén a szintén V. kerületi Dorottya utca végzett 1,38 millió forintos összeggel.

Érdekesség, hogy utóbbi utca 2018-ban volt a listavezető, akkor 1,6 millió forintos négyzetméterárral. A top 10-ben szerepel még az I. kerületi Úri utca, a II. kerületi Szeréna út, az V. kerületi Szalay utca. De a XII. kerületi Tóth Lőrinc utca, a Gyöngyvirág út és a Mártonhegyi út is a listán szerepel, utóbbiak átlagos négyzetméterára 1,26-1,377 millió forintot tett ki.

Budapest legolcsóbb utcáiban átlagosan kevesebb mint 300 ezer forintot kellett fizetni egy-egy ingatlanért. 2020-ban a legalacsonyabb árak a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcához tartoztak, 220 ezer forintért adták el az ottani lakóingatlanok négyzetméterét. A sorban a következő a XX. kerületi Honvéd utca és a X. kerületi Korponai utca, előbbi 249 ezer, utóbbi 254 ezer forintos négyzetméterárral zárta a múlt évet.

Budapesten kívüli rangsor

Itt holtversenyben a Győr-Moson-Sopron megyei – az osztrák határ közvetlen közelében lévő – Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezet, 1,08 millió forintos négyzetméterárat fizettek a vásárlók az ingatlanokért. Utánuk szintén Balaton-parti ingatlanok következnek: a balatonfüredi Erkel Ferenc utca 1,02 millióval, a siófoki Deák Ferenc sétány pedig 966 ezer forinttal.

A másik véglet a borsodi Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskunban lévő Borota, amelyek az ország legolcsóbb lakásait adták tavaly 21 ezer forintos négyzetméterárral. A harmadik legalacsonyabb ár Tarnaszentmiklós volt 23 ezer forinttal. 2019-ben még csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez tavaly már közel százszorosra nőtt.

Lakóingatlanok, 2021-es lista

A cég kínálatában szereplő lakóingatlanok utcáiról is készült külön rangsor. Ezt

a főváros V. kerületénél, a Bazilikának helyet adó Szent István téren lévő lakások vezetik 2,975 milliós négyzetméterárukkal.

Utána az I. kerületi – Budai Várban lévő – Szentháromság tér következik 2,8 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a III. kerületi Királylaki lejtő áll 2,75 millióval. A negyedik hely a tihanyi Felsőkopaszhegyi úté, ahol 2,74 milliót kértek egy négyzetéterért. Holtversenyben ötödikek a III. kerületi Kecskehegyi út és a Szépvölgyi út lakóingatlanai 2,73 millió forintos értékkel.

A másik oldalt a nyilvántartásban a 10 ezer forint körüli négyzetméterárral rendelkező települések utcái, terei képviselik. Ennyiért hirdettek eladó lakóingatlanokat többek között Békés megyei Kevermesen és Kötegyánon, a Bács-Kiskunban található Szeremlén, a Csongrád-Csanádban lévő Fábiánsebestényben, a somogyi Péterhidán és a Hajdú-Biharhoz tartozó Egyeken.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Száj- és körömfájásjárvány - Irgalmatlan szigor lép életbe az állatok terén

Például minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×