Az erről szóló határozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken fogadta el Genfben a 47 fős testületben 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India, Japán tartózkodása mellett.

Oroszország azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi és klímavédelmi kérdésekkel más ENSZ-szervek foglalkoznak.

A kormányközi testület határozatai bár erkölcsi szempontból mérvadók, nem bírnak kötelező erővel. Mindemellett szigorúbb szabályozások alapjául szolgálhatnak.

David Boyd, a világszervezet emberi jogokért és környezetvédelemért felelős különleges jelentéstevője történelmi áttörésről beszélt a pénteki határozat kapcsán. "A világ jövője mától valamivel rózsásabban hat" - vélekedett a diplomata. A határozat elfogadását követően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléstermében percekig tapsoltak a jelenlévők.

A testület egyben létrehozta a klímavédelmi különleges jelentéstevő tisztségét is, akinek feladata lesz az illetékességébe tartozó területen elért eredményekről rendszeres beszámolókat adni.

• Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A közgyűlés - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról.
• A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, e jogok megsértése elleni fellépés, illetve ezzel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása.
• Tagjait az ENSZ-közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét.
• Washington 2018 óta már nem tagja a genfi székhelyű testületnek Donald Trump volt amerikai elnök ugyanis bírálta a tanácsot amiatt, hogy olyan államok is tagjai, amelyek maguk is megsértették az emberi jogokat.