Sokan nem tudják, de Európában Hollandia és Dánia után Magyarországon kerékpároznak a legtöbben, igaz, nyugatabbra ez elsősorban a nagyvárosokra, itthon pedig a vidékre jellemző – mondta az InfoRádióban Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos hozzátette, bár az elmúlt évtizedben mindenhol azt a célkitűzést fogalmazták meg, hogy javítani kell a kerékpáros közlekedés arányát, a pandémia ennek a tendenciának hatalmas lendületet adott, például a hazai kerékpárszámlálok is gyakorta 50 százalékos emelkedést mutattak.

Révész Máriusz felidézte, hogy már 2012-ben – Tarlós István főpolgármestersége idején – a Balázs Mór-tervben is azt tűzték ki célul, hogy az akkori 2 százalékról 10 százalékra emeljék föl 2030-ra a kerékpárral közlekedők arányát.

„Van, aki a kommentekbe írni szokta, hogy »Bicikli? Vegyétek észre, hogy a XXI. században vagyunk” – jegyezte meg a kormánybiztos, aki szerint a mondatnak helyesen úgy kellene hangzania: „Bicikli! Vegyétek észre, hogy a XXI. században vagyunk” – mondván, a kerékpáros közlekedés aránya minden európai nagyvárosban egy évtized múlva magasabb lesz, mint amennyi napjainkban.

Révész Máriusz – optimistán állva a kérdéshez – úgy véli, Magyarországon is nagyon sokat javult a közlekedési kultúra, példaként említve, hogy amíg az 1990-es évek eleji Magyarországon évente megközelítőleg 2400-an haltak meg közlekedési balesetekben, addig ez a szám a 2010-es esztendőkre 600 és 650 közé csökkent, ami nagyon jelentős, kiváltképp, hogy ebben az időszakban nagyot nőtt az autók száma.

„De ha megnézzük az uniós országokat, mégsem lehetünk elégedettek”

– tette hozzá azonnal. Ugyanis az uniós országokban az egymillió lakosra jutó halálos közlekedési balesetek száma átlagosan 49, nálunk viszont 63-64 körüli volt 2019-ben. Ha sikerülne Magyarországon letornázni a halálos közlekedési balesetek számát az uniós átlagra, az 150, ha pedig a legjobb országok szintjére, az 300-350 emberéletet jelentene évente. Nem mellékes, hogy a közlekedési balesetben elhunytak zöme a 6–29 éves korosztályból kerül ki, mind Magyarországon, mind a nagyvilágban. „Hiába nagyon nagy a javulás, itt még azért nagyon-nagyon sokat kell tenni” – ismételte meg a kormánybiztos.

Ezt szolgálva született meg néhány évvel ezelőtt – civil szervezetek bevonásával – a közlekedési kisokos, amiből idén tavasszal mintegy 96 ezer diák tett közlekedési alapvizsgát. Révész Máriusz kiemelte, mindez abból a szempontból fontos, hogy már egészen fiatal korban el kell kezdeni a nevelést, hiszen ez nyitja meg az utat ahhoz, hogy a következő generáció kulturáltabban közlekedjen. Emlékeztetett, a KRESZ szerint egy 12 éves gyerek már kimehet a főútra biciklizni, de eddig nem igazán tette föl senki a kérdés, hogy vajon az alapvető közlekedési ismeretek megvannak-e a fejében.

A politikus elárulta, azon is gondolkodnak, hogy a jövőben esetleg gimnazistakorban is legyen egy komolyabb vizsga, hogy a gyerekek folyamatosan mélyítsék közlekedési ismereteiket.

„Lehet, hogy egy súlyos balesettől menti meg őket, vagy akár az életüket is ennek köszönhetik”

– tette hozzá.