eur:
403.39
usd:
383.63
bux:
0
2025. február 24. hétfő Mátyás
Nyitókép: Pixabay.com

Révész Máriusz: sokat javult a helyzet, mégsem lehetünk elégedettek

Hollandia és Dánia után Magyarországon kerékpároznak a legtöbben Európában – mondta az InfoRádiónak az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Révész Máriusz hozzátette: a koronavírus-járvány alatt világszerte, így Magyarországon is felgyorsult a kerékpáros közlekedés növekedési üteme. A kormánybiztos szerint a közlekedési kultúra is sokat javult, de van még mit javítani a közlekedésbiztonságon.

Sokan nem tudják, de Európában Hollandia és Dánia után Magyarországon kerékpároznak a legtöbben, igaz, nyugatabbra ez elsősorban a nagyvárosokra, itthon pedig a vidékre jellemző – mondta az InfoRádióban Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos hozzátette, bár az elmúlt évtizedben mindenhol azt a célkitűzést fogalmazták meg, hogy javítani kell a kerékpáros közlekedés arányát, a pandémia ennek a tendenciának hatalmas lendületet adott, például a hazai kerékpárszámlálok is gyakorta 50 százalékos emelkedést mutattak.

Révész Máriusz felidézte, hogy már 2012-ben – Tarlós István főpolgármestersége idején – a Balázs Mór-tervben is azt tűzték ki célul, hogy az akkori 2 százalékról 10 százalékra emeljék föl 2030-ra a kerékpárral közlekedők arányát.

„Van, aki a kommentekbe írni szokta, hogy »Bicikli? Vegyétek észre, hogy a XXI. században vagyunk” – jegyezte meg a kormánybiztos, aki szerint a mondatnak helyesen úgy kellene hangzania: „Bicikli! Vegyétek észre, hogy a XXI. században vagyunk” – mondván, a kerékpáros közlekedés aránya minden európai nagyvárosban egy évtized múlva magasabb lesz, mint amennyi napjainkban.

Révész Máriusz – optimistán állva a kérdéshez – úgy véli, Magyarországon is nagyon sokat javult a közlekedési kultúra, példaként említve, hogy amíg az 1990-es évek eleji Magyarországon évente megközelítőleg 2400-an haltak meg közlekedési balesetekben, addig ez a szám a 2010-es esztendőkre 600 és 650 közé csökkent, ami nagyon jelentős, kiváltképp, hogy ebben az időszakban nagyot nőtt az autók száma.

„De ha megnézzük az uniós országokat, mégsem lehetünk elégedettek”

– tette hozzá azonnal. Ugyanis az uniós országokban az egymillió lakosra jutó halálos közlekedési balesetek száma átlagosan 49, nálunk viszont 63-64 körüli volt 2019-ben. Ha sikerülne Magyarországon letornázni a halálos közlekedési balesetek számát az uniós átlagra, az 150, ha pedig a legjobb országok szintjére, az 300-350 emberéletet jelentene évente. Nem mellékes, hogy a közlekedési balesetben elhunytak zöme a 6–29 éves korosztályból kerül ki, mind Magyarországon, mind a nagyvilágban. „Hiába nagyon nagy a javulás, itt még azért nagyon-nagyon sokat kell tenni” – ismételte meg a kormánybiztos.

Ezt szolgálva született meg néhány évvel ezelőtt – civil szervezetek bevonásával – a közlekedési kisokos, amiből idén tavasszal mintegy 96 ezer diák tett közlekedési alapvizsgát. Révész Máriusz kiemelte, mindez abból a szempontból fontos, hogy már egészen fiatal korban el kell kezdeni a nevelést, hiszen ez nyitja meg az utat ahhoz, hogy a következő generáció kulturáltabban közlekedjen. Emlékeztetett, a KRESZ szerint egy 12 éves gyerek már kimehet a főútra biciklizni, de eddig nem igazán tette föl senki a kérdés, hogy vajon az alapvető közlekedési ismeretek megvannak-e a fejében.

A politikus elárulta, azon is gondolkodnak, hogy a jövőben esetleg gimnazistakorban is legyen egy komolyabb vizsga, hogy a gyerekek folyamatosan mélyítsék közlekedési ismereteiket.

„Lehet, hogy egy súlyos balesettől menti meg őket, vagy akár az életüket is ennek köszönhetik”

– tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A politikai viták ellenére továbbra is erős a gazdasági partnerség a V4-ek között – elemzés

A politikai viták ellenére továbbra is erős a gazdasági partnerség a V4-ek között – elemzés

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint az egykor egy irányba tartó, közös politikai megoldásokat kereső Visegrádi Négyek csoport ma már aligha nevezhető egységes formációnak, sőt bármiféle együttműködés puszta ténye is vitatható. A gazdasági kapcsolatokra ugyanakkor a kritikus, vitákkal teli időszakok nem hatottak jelentősen. Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: a negatív körülmények nem befolyásolták kedvezőtlenül az országok közötti kereskedelmet és tőkeáramlást.

Hetekig tartó politikai szenvedés jöhet a német választások után

A konzervatív CDU/CSU győzött az előrehozott német parlamenti választásokon. A keresztény pártok szövetsége az előzetes eredménye szerint a voksok 28,4 százalékával végzett az első helyen. A nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt, amely a szavazatok 20,1 százalékát szerezte meg, 9,7 százalékkal többet, mint a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.24. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×