Egyre jobban elmagányosodó világunkban meg kell találnunk a teret, ahol erősödik a kapcsolatunk Istennel és egymással - mondta Felföldi László pécsi megyés püspök a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a budapesti Szent István-bazilika előtt.

Felföldi László homíliájában kiemelte: Szent István törvénye, amely előírta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ma újra "életet, családot, hazát gyógyítóan és megmentően" aktuális.

Ma ugyan nem kötelező templomot építeni, de a Szent István-i törvény mögött lévő, közösséget, nemzetet teremtő erőre ma is szükség van - mondta.

Kitért arra: Szent István király már ezer évvel ezelőtt felismerte az emberi lét csodálatos gazdagságát, hogy egyszerre biológai, pszichológiai, közösségi és szakrális, lelki lény. Biológiai létének biztosítására megvédte a földet, ahol a honfoglalás óta él a magyar nép, de azt is látta, hogy a biológiai lét önmagában kevés. Ezért rendelte el a templomépítést, és a közös munka, a találkozás hétről hétre teret adott a közösség születésének.

Felföldi László szólt arról is: Szent István élete, uralkodása állandó külső és belső, lelki harc volt. Ő megvívta a neki rendelt harcot a külső ellenségekkel és hazát teremtett. "Most nekünk kell tovább építenünk ezt a hazát, nekünk kell újra, mint egykor Szent Istvánnak, családi közösségeket teremtenünk." - fogalmazott.

Olyan közösségeket, amelynek tagjai időt, emberséget, figyelmet, szeretetet adnak egymásnak és Istennek. Magyarországnak ez az egyetlen lehetősége, hogy megmaradjon, és hogy boldog családok éljenek Szent István földjén - tette hozzá Felföldi László.

A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért, sorsunk alakulásáért.

Az idén különösen sok mondanivalónk van Isten színe előtt. Újabb nehéz esztendő van mögöttünk, de érezzük a meginduló élet lendületét, ugyanakkor ennek kockázatait is.

Azt is mondta:

a szentmisén imádkoznak a járvány áldozataiért, a gyászolókért, és azokért is, akik helytállásukkal "mindannyiunk túlélését segítették".

A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.

A körmenet a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.

A szentmisén részt vett

• Áder János köztársasági elnök,
• Orbán Viktor miniszterelnök,
• Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes,
• Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke,
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke,
• Schmitt Pál volt államfő,
• Boross Péter volt miniszterelnök,
• Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke,
• Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.

A szentmisét kulturális-lelkiségi program előzte meg, amelyen beszédet mondott Böjte Csaba ferences szerzetes, fellépett mások mellett Tóth Gabi énekes, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Petrás Mária népzenész és a Muzsikás együttes.