Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

BKK: új lendületet kapnak a kerékpáros fejlesztések Budapesten

A VEKOP-projekteket 2020-ban újragondolták, 2023 közepéig 8,39 milliárd forintos európai uniós támogatás használható fel.

Lassan véget érnek az évekkel ezelőtt megakadt tervezési munkák – fogalmaz közleményében a Budapesti Közlekedési Központ. Ennek első, jelentős eredménye, hogy gyors és biztonságos kerékpáros kapcsolatok jöhetnek létre Kőbányán. A X. kerületi kivitelezési munkákra vonatkozó ajánlati felhívás augusztus 2-án, hétfőn jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Tenders Electronic Daily, röviden TED). Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a BKK – tartalékkerettel együtt – bruttó 1,02 milliárd forint támogatást használhat fel arra, hogy kiépítse a kerület kerékpárút-hálózatának hiányzó szakaszait.

A kőbányai beruházás egy nagyobb fejlesztési program része – teszik hozzá. A fenntartható városi mobilitás eléréséért Magyarország kormánya 2016-ban közzétette a „Fenntartható közlekedés fejlesztése Budapesten” elnevezésű pályázati felhívást a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) részeként. A támogatást teljes mértékben az Európai Unió biztosítja. Célja, hogy Budapesten növekedjen a gyalogos, a kerékpáros, illetve a közösségi közlekedést igénybe vevők aránya. Ez hozzájárul az élhetőbb és fenntarthatóbb városi környezet kialakulásához, valamint az alacsonyabb károsanyag-kibocsátási szint eléréséhez.

A Fővárosi Önkormányzat és a BKK tizenhat kerületi önkormányzat bevonásával tizenkét konzorciumot hozott létre, és

összesen bruttó 8,39 milliárd forint támogatást nyert.

2017-ben elkészültek a projektterületekre vonatkozó Kerékpárforgalmi hálózati tervek (KHT), amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezette tervzsűri elfogadott, s kezdetét vehette az engedélyezési és a kiviteli tervek készítése.

A BKK megjegyzi, azonban a projektek elvárt műszaki tartalmára a rendelkezésre álló források kevésnek bizonyultak. A megvalósíthatóság érdekében a konzorciumi tagok 2020-ban „újragombolták” a projekteket. A BKK elemzéseket végzett, ezek során figyelembe vette az egyes projektek és projektelemek készültségi fokát, forrásigényét, kockázatait, társadalmi hasznát, s ehhez társította a pénzügyi lehetőségeket. A projektek rangsorolását és támogatásának mértékét a Fővárosi Önkormányzat határozta meg, ez alapján az újrapályázás során két projektet visszaadtak, ezek forrásait a fennmaradók között osztották szét.

Az újrapályázás eredményeként már folyamatban van az új támogatási szerződések aláírása, ezzel párhuzamosan a 2018-ban és 2019-ben megrekedt tervezési munkák is befejeződnek. A megoldásnak köszönhetően a 8,39 milliárd forintos támogatási összegből továbbra is lehetőség van összetett kerékpározás-barát fejlesztések és szemléletformálási tevékenység megvalósítására 2023 közepéig.

Tovább nőhet az alternatív közlekedési eszközök aránya a fővárosban

Mint olvasható, a BKK a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve igyekszik megteremteni annak a feltételét, hogy a közlekedők a leginkább megfelelő közlekedési eszközt választhassák. Az autót felváltó alternatív lehetőségeknek nemcsak társadalmi, hanem környezeti hasznuk is van, csökkenhet a zaj- és légszennyezettség, javulhat a levegő minősége, élhetőbbé válnak a zsúfolt fővárosi útszakaszok. A fővárosi kerékpározással ismerkedők azon túl, hogy új útvonalakat fedezhetnek fel, valamint újszerű közlekedési élménnyel gazdagodnak, fontos lépést tesznek az egészségük megőrzése felé is.

A főváros közlekedési fejlesztéseit összefoglaló Budapesti Mobilitási Terv 2030 a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés előtérbe helyezését tűzi ki célul, hogy fővárosunk a jelenleginél élhetőbb, és még inkább ember- és környezetbarát város legyen – zárul a társaság kommünikéje.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×