Infostart.hu
eur:
386.83
usd:
332.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Válogatják és csomagolják a tankönyveket az iskolák számára a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) üllői raktárában 2019. július 31-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Tovább szűkülhet a tankönyvpiac a nyomdai oldalon

Külső gazdasági társaságo(ka)t bízhat meg a nyomdai feladatokkal a kormány egy törvénymódosítás nyomán.

A jövőben már nemcsak az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello), hanem egy külső gazdasági társaságot is bevonva látná el a kormány a tankönyvek előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A köznevelési törvény nemrégiben elfogadott módosításával ugyanis felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy rendeletben jelöljön ki egy (vagy több) gazdasági társaságot az említett feladatokra.

A módosítás indoklásában az szerepelt, hogy minderre a „költséghatékony és zavartalan tankönyvellátás biztosításához” van szükség, cél, hogy az iskolákba „a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek kerüljenek”. Azt is kikötötték, hogy a Kellonak mint tagnak legalább minősített többségű befolyással kell rendelkeznie a kormány által kijelölt gazdasági társaságban.

A törvény szövegéből nem derült ki, hogy egy ilyen szervezetnek pontosan milyen szerepe lesz a tankönyvellátásban – írja a Népszava. Érdeklődésükre az Emberi Erőforrások Minisztériuma azta tájékoztatást adta, hogy az említett gazdasági szervezet nyomdai feladatokat láthat el. Így az állami tankönyvek fejlesztésének, illetve a könyvtárak ellátásának feladatához hasonlóan a nyomdai kivitelezési feladatokra is az állam – most már jogszabályban megerősítve – jelölhet ki cégeket, ami

a tankönyvellátás és fejlesztés további központosítását jelenti

– jegyzi meg a lap. Az Emmi hozzátette: ilyen társaság kijelölésére most nem volt szükség, mert „az idén szeptembertől használatos tankönyvgyártás rendben zajlik”.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×