A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egyre később vállalnak gyereket a magyarok. A rendszerváltás idején még átlagosan 23 évesen lett valaki szülő, most 28 évesen, de a magasan iskolázott nagyvárosi csoportokban nem ritka az sem, hogy valaki csak 35-40 éves korában alapít családot.

A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint az élet úgynevezett kulcseseményeinek halasztása számos vágyott gyerek meg nem születését okozza, és több okra vezethető vissza. Közrejátszik benne az oktatási lehetőségek bővülése, a munkához jutás megnehezülése és a párkapcsolati normák fellazulása is – mondta Spéder Zsolt.

"A felnőtté válás alapköveiről van alapvetően szó, a változásokban két nagy tényezőcsoport játssza a döntő szerepet:

1. a rendszerváltozás után teljesen átalakultak az élet feltételei, újfajta motivációk, helyzetek jöttek létre, amelyekre a kivárás, a halogatás lett a válasz
2. az iskolai expanzió felfutása: aki iskolába jár, alapvetően nem házasodik, mert nincsenek meg a családalapítás anyagi feltételei. Kiterjedt a felsőfokú végzettség megszerzése, és ez alapvetően változtatott meg mindent."

A szülővé válás kitolódása egyébként – mint rámutatott – 2011 táján befejeződött, a házasságkötés időpontját pedig az tolta ki leginkább, hogy "robbanásszerűen megnőtt az élettársi kapcsolatok részaránya", harminc éve minden második kapcsolat indult élettársi kapcsolatként,

2016-ban már csak minden tizedik együttélés volt házasság,

a többi élettársi kapcsolat, amelyeknek később válik jelentős része házassággá.

Hogy felsőbb generációs nyomás-e a házasság, vagy adott esetben épp a halogatás – "ne csináljátok úgy, mint mi, tanuljatok, utazzatok, éljetek" –, arra azt mondta, inkább az életpályák váltak sokkal színesebbekké.

"Az egyik státuszból a másikba átmenet sokkal hosszabb ideig tart, és nehezebben stabilizálódik a családalapítás felé vezető út" – jegyezte meg, hozzátéve, vannak, akiket fiatalon nagy karrierlehetőség ér, és ezért alapítanak csak később családot.

"Az a fajta rendje az életnek, hogy az iskola befejezése után dolgozni kezd az ember és családot alapít, felborult, mert más világban kezdtünk élni"

– foglalta össze.

Az élettársi kapcsolat elterjedése viszont nem a rendszerváltozás gyümölcse, már a hatvanas-hetvenes években, amikor a válások száma megugrott, divattá vált, "megkérdőjeleződött a házasság örökkévalósága".