Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa sajtótájékoztatót tart a Szent László kórházban kivizsgált, a kínai Vuhanból hazatért magyarok és az előző napon este beszállított kínai állampolgár állapotáról a Szent László Kórházban 2020. február 4-én. Szlávik János közölte: mindenki egészséges, akit az új koronavírus gyanújával kórházi megfigyelés alatt tartanak Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szlávik János: nincs hatékonyság szerinti vakcinasorrend

A Dél-pesti Centrumkórház infektológus osztályvezető főorvosa úgy látja, májusra be lesz oltva, akinek kell az oltás.

Nem lehet hatékonyság szerint rangsorolni a Magyarországon elérhető koronavírus elleni védőoltásokat, valamennyinek rendkívül kevés a mellékhatása, alig-alig okoz helyi reakciókat, és mindegyik képes megakadályozni a súlyos megbetegedést - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton az M1-en.

Szlávik János hangsúlyozta, egyik vakcina esetében sincs több mellékhatás, mint a korábban megismert más típusú oltásoknál.

Nem kell félni az oltóanyagra adott testi reakcióktól sem,

azok ugyanis azt jelzik, hogy az emberi szervezet felismerte a beadott injekciót - tette hozzá.

A főorvos szólt arról is, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem napokban Magyarországra érkezett oltóanyaga úgynevezett vektorvakcina, amely egy ártalmatlan csimpánzadenovírust használ arra, hogy az emberi szervezet koronavírusként ismerje fel.

Kiemelte, a három hét különbséggel beadott két oltást követően több mint 80 százalékos lesz a védettség, ugyanakkor szinte 100 százalékban megvédi az embereket a súlyos megbetegedéstől, a kórházba kerüléstől és a koronavírus-fertőzés miatti haláltól.

Az AstraZeneca vakcináját hűtőszekrényben lehet tárolni, ami nagyban megkönnyíti a használatát - mondta Szlávik János. Megjegyezte, néhány ország, köztük Magyarország is óvatosságból úgy döntött, hogy 65 év felett nem adja be az Astra-Zeneca-oltást. Ez azonban változhat, azzal párhuzamosan, hogy a világban egyre több ennél idősebb ember is megkapja a vakcinát - tette hozzá.

A főorvos aláhúzta, Magyarországon

növekszik az oltási hajlandóság.

Néhány hete körülbelül 35 százalék volt azoknak az aránya, akik biztosan beoltatnák magukat valamilyen koronavírus elleni védőoltással, ez az arány ma már több mint 40 százalék, a legnagyobb rizikójúaknál pedig még ennél is sokkal magasabb - mondta.

Szlávik János szerint a magyar lakosság 50-60 százaléka májusra megkaphatja a koronavírus elleni első védőoltást, ha megfelelő mennyiségű vakcina érkezik az országba.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×