5 °C
A felnőtt lakosság kevésbé érzi túlzónak a média által sugallt járványveszélyt, mint a nyáron, a vírus szorítása alóli néhány hónapos fellélegzés idején.
A magyarok megközelítőleg fele (48 százalék) azonban továbbra is úgy gondolja, hogy kisebb a fenyegetettség, mint amit a hírforrások tükröznek.
A média eltúlozza a koronavírus járvány kitörésének súlyosságát?
A hírforrások megbízhatóságának rangsorát a járvány kezdete óta változatlanul a virológusok, járványügyi szakemberek, tudósok vezetik, decemberben 69 százalékos rekord értékkel. Hasonlóan minden korábbinál erősebb a bizalom a helyi egészségügyi hatóságok és az operatív törzs (harmadik és negyedik hely a WHO-t követően), de ezzel párhuzamosan a média irányában is.
Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve?
Az Ipsos mérése szerint tízből kilenc magyar meg van győződve a vírus gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, amely arány az elmúlt félév enyhe visszaesése után újra az áprilisban mért szinten van. A munkavállalók jelentős hányada saját bőrén is érzi a változásokat, megközelítőleg 420 000 fő tartósan otthoni munkavégzésre, távmunkára kényszerül az év utolsó hónapjában is.
Az interjúalanyok bevallására alapozva a munkavállalók 2 százalékára, mintegy 100 ezer főre becsülhető az állásukat a Covid-19 járványnak köszönhetően elvesztők száma
a 2020-as évben.
Míg egy hónappal korábban még nem számolhatott be nagy változásokról a kutatást április óta havi rendszerességgel elvégző kutatóég, a decemberi számok azt mutatják, hogy az intézkedéseknek köszönhetően
újra erőteljesen korlátozódott a lakosság mindennapi élete.
A személyes védekezés módját tekintve a május-júniusi állapothoz hasonló a hazai összkép, azzal a különbséggel, hogy a szájmaszkok használata (az ezt kötelező rendeletnek megfelelően) azóta érezhetően elterjed az országban (90 százalék), míg a tömegközlekedési formákat valamelyest intenzívebben használja a lakosság, továbbá a gyermekeket is bátrabban viszik közösségbe a szülők, mint tavasszal tették.
Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz önre?
A mért értékek visszatükrözik a novemberi szigorításoknak köszönhetően a belföldi turizmusban érezhető visszaesést: míg szeptemberben a válaszadók mindössze negyede kényszerült elhalasztani vagy törölni utazást, decemberben már 48 százalékot mért az Ipsos. Hasonló nagyságrendű a rendezvények látogatásában mért visszaesés.
A maszkok viselése, valamint a tömegközlekedés használata erős összefüggést mutat, ennek köszönhetően a (vélhetően a saját autójukkal utazó) magas anyagi státuszúak körében a legalacsonyabb (86 százalékos) a maszkhasználat. A demográfiai keresztvizsgálatok rámutattak, hogy az idősebbek, továbbá a nők felülreprezentáltak a legóvatosabb lakossági szegmensben.
Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz önre?
Az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának kilencedik mérési hulláma kitért a járvány utáni újrakezdésre is. A lakosság harmada akkor érezné újra biztonságosnak a járvány előtti, megszokott életformát, ha a járványügyi hatóság bejelentené a pandémia végét (31 százalék), míg minden negyedik alany a kormány képviselőjétől várná ezt a nyilatkozatot (25 százalék).
Mitől teszi leginkább függővé, hogy enyhítsen a járvány ellen bevezetett szokásain vagy visszatérjen a régi szokásaihoz?
Míg a korábbi mérések azt mutatták, hogy a magyarok elsősorban a vakcina megérkezésétől várják a járvány végét (26-29 százalékos említés), decemberben már csak 20 százalék azok aránya, akik számára ez megnyugtató lezárást jelent. Az eredmények összhangban vannak a fokozatosan erősödő oltásellenes nézetekkel:
a magyarok nemzetközi összehasonlításban is szkeptikusnak számítanak a Covid-19 vírus elleni vakcina vélt hatékonyságát illetően.
Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
