Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
331.03
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
A hároméves Hegyvidéki rendelőfelújítási program keretében megújult Zugligeti úti rendelő az átadás napján, 2019. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Kevesen járunk orvoshoz, pedig sok a krónikus beteg

Ritkán megy orvoshoz tízből kilenc magyar, és a rákszűrésekre is kevesen járnak el – derül ki egy átfogó, egészségi állapotot felmérő kutatásból.

A magyarok közel fele krónikus betegséggel küzd, mégis jónak vagy nagyon jónak tartja egészségi állapotát hatvan százalékuk a 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés magyar adatainak tanúsága szerint. A krónikus betegek közt nagyobb arányban vannak nők (51 százalék), mint férfiak (44 százalék).

A felmérés előtti egy évben 61 százaléknak volt hosszan tartó betegsége, az ebben érintettek 87 százaléka panaszaira gyógyszert is szedett. Az előforduló betegségek gyakoriság szerint a következők voltak:

  • magas vérnyomás
  • derék- és hátfájás
  • ízületi porckopás

Rajtunk múlik

A válaszadók 98 százaléka hisz abban, hogy tud tenni saját egészségéért: a mozgást, a vitaminok fogyasztását, az egészséges táplálkozást és a káros szokások elhagyását említették a legtöbben eszközként. A jó egészségnek örvendők körében magasabb volt azok aránya, akik hisznek abban hogy tudnak javítani egészségi állapotukon. Kiderült az is, hogy a magyarok ötöde speciális étrenden él, leggyakrabban cukorbetegség vagy laktózintolerancia miatt. A napi szintű zöldség- vagy gyümölcsfogyasztás ugyanakkor csak 55 százalék életében van jelen.

Több ital, kevesebb dohány

Visszaesett a naponta vagy alkalmanként dohányzó magyarok aránya: napi szinten a magyarok negyede, alkalmanként mindössze két százaléka cigarettázott tavaly. A nemdohányzók negyede valaha fogyasztott dohányteméket, de már leszokott. Ez mind kedvezőbb adat, mint amit 2009-ben feljegyezhetett a Központi Statisztikai Hivatal – mondta el a felmérés kapcsán az InfoRádióban Tokaji Károlyné, a KSH osztályvezetője. A nemdohányzók passzív dohányzásnak való kitettséggel kapcsolatosan hozzátettte: csak három százaléknak kell napi egy óránál több időt füstös helyiségben eltöltenie.

Alkoholfogyasztás terén sajnos nem ilyen jó a helyzet: előrelépés van az italfogyasztás gyakoriságában és a megivott szesz mennyiségében is.

"Jelentős különbség van nemek szerint: a férfiak sokkal nagyobb százaléka nyúl alkoholhoz, mint a nőké"

– mondta el Tokaji Károlyné. A felmérés külön foglalkozik a nagyivókkal és a mértékletes ivókkal. Az elfogyasztott alkoholegységek – egy egység egy korsó sör, két deci bor vagy fél deci rövidital – alapján a férfiak heti 14, a nők heti 7 egységnél több alkohol fogyasztása esetén számítanak nagyivónak. Az ebbe a kategóriába sorolható magyarok száma a mértékletes ivókéval együtt nőtt, a nem ivóké pedig csökkent. Gyógyszerből szintén nagy fogyasztók vagyunk.

Fogorvoshoz sem megyünk

A mindennapi életben végzett tevékenységeiben a társadalom egészének 26 százaléka vallotta magát korlátozottnak egészsége által. Az arány az életkor növekedésével természetesen nőtt: a 75 év fölöttieknél 23 százalék súlyosan korlátozott, 38 százalék pedig mérsékelten az. A magasabb végzettségűekre és jövedelműekre kevésbé jellemző a korlátozottság. Egészségügyi ellátást a válaszadók 90 százaléka nem vett igénybe az elmúlt egy évben: azaz háziorvosnál és fogorvosnál sem járt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×