Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pexels

Hiába lenne jó, nem lehet kötelezővé tenni

Nem lehet kötelezővé tenni a véradást, hiába szűkösek a hazai vérkészletek – nyilatkozta az InfoRádiónak Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt véradásszervezésért felelős szakmai vezetője a véradók napján, amikor a legelhivatottabb segítőket köszöntötték.

Körülbelül 300 ezer rendszeres véradó van az országban, sokan azonban valamilyen oknál fogva, félelmeik vagy az érdektelenségük miatt nem kapcsolódnak be a mozgalomba és nem válnak véradóvá – mondta a Magyar Vöröskereszt munkatársa. A véradást szervező önkéntesek pedig olyan magánemberek, akik a munkahelyeken toboroznak egy-egy kijelölt véradó napra.

A szakember egyetértett azzal, hogy

nagyban szigorodtak az elmúlt évtizedekhez képest a véradás feltételei,

és manapság hosszú kérdőívet kell kitöltenie annak, aki vért szeretne adni, ezzel együtt viszont biztonságosabbá is vált az ellátás.

Megváltoztak az utazási szokásaink, rengetegen allergizálódtak – említette példaként Váradi Mariann, emiatt sokkal részletesebben ki kell kérdezni napjainkban a véradót. Ráadásul vannak több olyan krónikus betegség, mint mondjuk az asztma, amely ugyancsak kizáró ok.

A Magyar Vöröskereszt munkatársa kitért arra is, hogy bár a Magyar Honvédség állományába tartozó katonák, ahogyan más fegyveres testületeknél dolgozók, a rendőrök, katasztrófavédelem munkatársai rendkívül motiváltak a véradások alkalmával, ennek ellenére kötelezővé nem lehet tenni, a munkáltatók azonban igyekeznek olyan kedvezményekkel élni, mint például a plusz szabadnap. De ez így tiszta – tette hozzá Váradi Mariann, aki szerint

azt a helyeztet is kerülni kell, hogy valakinek bármilyen érdeke fűződjön ahhoz, hogy egy ilyen segítő tevékenységben részt vegyen,

hiszen így garantálható a biztonsága a leginkább, és az említett kérdőíven sem lesznek így a valóságtól eltérő válaszok, aminek egyébként súlyos következményei lehetnének.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×