eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Spéder Zsolt: a gyermektelenség nem tudatos

30 év alatt megkétszereződött a gyermek nélküli nők aránya, ennek is köszönhető, hogy a javuló adatok mellett is csupán 1,5 a termékenységi arányszám – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója.

A rendszerváltozást megelőző időszakban az átlagos gyermekszám kettő körül alakult, tehát sokáig reprodukáló szinten volt a magyar társadalom és a népesség, ismertette Spéder Zsolt. Ezt követően egy erőteljes változás következett be, nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Kelet-Európában, és elindult egy úgynevezett halasztási időszak.

Ami korábban általános volt, hogy sokan 20-22 évesen nemcsak házasok, hanem családosok is, az napjainkra a 30 éves kor felé tolódott,

ismertette a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója.

Az egykori szocialista országokban a 2000-es évek környékén még 1,3 körül alakult a termékenységi arányszám. 2005-2006 környékétől kezdődően több országban is megindult ennek a javulása, Magyarországon azonban csak az utóbbi néhány évben figyelhető meg, miután itthon korábban kezdte éreztetni hatását a világválság, ami egyébként gyakorlatilag minden volt szocialista államban megtörte az emelkedő tendenciát. A jelenlegi 1,5-ös teljes termékenységi arányszámmal pedig közepes helyzetben vagyunk, tette hozzá a szakember.

Megváltozott az élet

Magyarországon a társadalmi reprodukcióhoz szükséges 2-2,1-es szint elérése hosszú távon is nehezen elképzelhető, de ilyenre más európai uniós országban sincs példa. Ennek legfőbb oka, mondta Spéder Zsolt, hogy ugyan szeretnénk gyermekeket, de nem minden esetben vagyunk képesek a gyermekvállaláshoz a megfelelő feltételeket megteremteni. Ezek csak részben anyagiak, hiszen

a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy megfelelő partnere,

hangsúlyozta ki a szakember. Kevesebben házasodnak, mint 25 évvel ezelőtt, nőtt az élettársi kapcsolatok, valamint az egyedül élők száma, ami tovább erősíti a gyermektelenek részarányát.

Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermek volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya, és lecsökkent a kétgyermekes családok részaránya is 35 százalékra, tehát megváltozott a logika, és megváltozott az élet, fogalmazott a KSH munkatársa, aki szerint

a gyermektelenség nem tudatos, egyszerűen halasztjuk,

mígnem valamilyen oknál fogva késő nem lesz.

A Spéder Zsolttal készült teljes beszélgetést szerda este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorában hallhatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×