Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Nyitókép: Pixabay

Nem áll meg Budapest határainál az ólmoscsapvíz-ügy

Tizennyolcezer lakás lehet érintett az 1945 előtt létesített ólom vízvezetékekkel kapcsolatban Heves megyében, de ha van is szennyezés, azért az egyes ingatlanok gazdái felelnek az illetékes hivatalok szerint.

A közelmúltban számtalan lakossági panasz alapján elkezdték az ivóvíz vizsgálatát a fővárosban, mivel bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a csapvíz tökéletes, annak a színével és ízével folyamatos problémák vannak. A csapból folyó víz vizsgálata során kiderült, Budapesten minden ötödik háztartásban igen magas ólomtartalmú vízhez férnek hozzá az emberek, elsősorban az 1945 előtt épült házak ólom vízvezetékei miatt.

A jelenség felszínre kerülte után Heves megyében is érdeklődni kezdtek a helyi vízminőség után - számol be róla a Heol.hu. Kiderült, 18 ezer lakás lehet érintett.

Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (Érv), a megyei vízmű és a kormányhivatal is kapott kérdéseket a laptól.

Az Érv azt válaszolta, a hálózatba táplált víz tökéletes és ideális az emberi fogyasztás szempontjából.

A szolgáltatók a vízmérőig felelősek az ivóvíz minőségéért, a belső hálózatot viszont már a fogyasztó köteles karbantartani és gondozni.

Az is kiderült, a régebbi építésű ingatlanok belső hálózatában előfordulhatnak olyan elöregedett vezetékszakaszok, melyek a vízminőség szempontból gondot jelenthetnek.

Ezt erősítette meg a kormányhivatal is, tájékoztatásuk szerint a csapvíz esetleges ólomtartalmának fő forrásai az épületeken belüli belső vízhálózatok azon ólomcsövei, melyek a régen épült lakásokban helyenként akár még ma is megtalálhatók. Vízvizsgálatra ugyanakkor mindenkinek ingyenes lehetősége van.

A megyei vízmű azt közölte, alig van ólomcső Hevesben, ráadásul

a hosszú évtizedek során a csövek belső falára rakódott vízkő ki is zárja az ólomszennyezést.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×