Kifejtette: ma sokan vitatják vagy egyenesen tagadják a kereszténység és Európa sorsának összefonódását. Azonban "mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a keresztény kultúra nemcsak egy (...), hanem minden erő forrása, az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja. Nélküle nincs szabadság és nincs európai élet sem" - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő szerint ma különösen fontos emlékeztetni arra, hogy

kétezer év óta Európa minden jelentős megújulása valamiképpen a kereszténységből indult el, "az eredetileg kereszténynek tervezett" Európai Unió megalakítása is.

A miniszterelnök felelevenítette, 80 évvel ezelőtt a pesterzsébetiek úgy döntöttek, templomot építenek, amivel "elindult egy nagyszerű, szövevényes, felemelő történet". Úgy fogalmazott: van úgy, hogy a szép tervek az íróasztal fiókjába kerülnek, rosszabb esetben megsemmisülnek, a nagy vállalkozást pedig fel kell adni, és nem csak épületek juthatnak ilyen sorsra, zátonyra futhatnak így nemzetépítő reformok, tudományos eredmények és még a szellemi-lelki építkezés is.

Ám - folytatta - "ilyenkor jön a fordulat, a mégis: ez a mi történelmünk kulcsszava. Mégis, minden akadályozó és ártó erő, hátráltató külső körülmény ellenére egyszer csak eljön az idő, amikor újra megnyílik egy ajtó, előkerülnek a tervek, újjászületik az összefogás, előteremtjük az anyagiakat is, és akik mindvégig kitartottak, boldogan látják a beteljesedést".

Orbán Viktor a vasárnapi templomszentelést is egy ilyen beteljesedés ünnepének nevezte.

Azt is mondta, hogy az egyházi közösségek támogatása az egész nemzetnek jó gyümölcsöket terem, mert az egyház megannyi szolgálatot lát, amelyek nélkül "mindannyian szegényebbek lennénk".

A kormányfő beszédét azzal zárta: "most, amikor hálás szívvel átadjuk a Klapka téri református gyülekezet templomát, úgy érezzük, amíg képesek vagyunk ilyen tettekre, addig mi, magyarok nemzetként is létezni fogunk".

Az istentiszteleten Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke arról beszélt, hogy a Klapka téri gyülekezet 80 éve erőt kapott temploma építésére, ahogyan akkor is, amikor a kommunizmus idején "kiszúrták a szemét a semmivel", de a kommunizmus bukása után is kapott erőt ahhoz, hogy felvesse a templomépítés régi gondolatát.

A kommunizmusnak csak egyet lehet megköszönni, azt, hogy véget ért

- fogalmazott. A püspök hangsúlyozta: a református ember, amit elkezdett, azt be is fejezi.

Veress Gábor, a Klapka téri gyülekezet lelkipásztora kiemelte, a templomot tervező Szeghalmy Bálint a református templomépítészet legnemesebb hagyományait folytatta. "Hisszük, hogy drága templomunk (...) bástya és menedék lesz - mondta.

A Klapka téri templom tervének elkészítésére 1937-ben kapott megbízást Szeghalmy Bálint, 1939-ben tartották meg az első "kapavágási ünnepséget", az elkészült alagsort pedig 1940-ben szentelték fel, ám a háború miatt az építkezés abbamaradt - olvasható a gyülekezet honlapján.

A templom befejezési munkálatai 2017-ben kezdődtek el az eredeti tervek alapján. Veress Gábor úgy tájékoztatott, hogy a költségek 375 millió forintot tettek ki, az építkezéshez a kormány és a XX. kerületi önkormányzat is biztosított támogatást.