Az adatvédelmi hatóság közleményében azt írta, hogy a bíróság március 22-i ítéletében elutasította a szcientológia egyháznak azt a keresetét, amit a NAIH határozata ellen nyújtottak be.

A NAIH emlékeztetett arra, hogy 2017. október 13-ai határozatukban azt állapították meg, hogy az egyház és annak központi szervezete jogellenes adatkezelési tevékenységet folytat, mert megszegték az előzetes tájékoztatási kötelezettségüket, a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét, az adatbiztonság követelményeit, valamint jogalap nélküli adatkezelést végeztek.

A NAIH határozatában a további jogellenes adatkezelést megtiltotta, illetve az egyházat és a központi szervezetet egyaránt a maximális húszmillió forint, összesen negyvenmillió forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Az egyház és a központi szervezet a határozattal szemben keresettel élt, ebben kérték annak hatályon kívül helyezését. A bíróság azonban egyetértett a hatósággal abban, hogy a személyes adatokat tartalmazó dossziék strukturált adatállománynak minősülnek, ezért azokat a hatóság vizsgálhatta. Kiemelte továbbá, hogy minden személynek és szervezetnek kötelezettsége, hogy tiszteletben tartsa a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós és hazai jogi szabályokat, és ez alól a vallási szervezetek sem mentesülnek. Eszerint

a NAIH-nak jogában áll vizsgálni az egyház és a központi szervezet adatkezelési gyakorlatát.

A bíróság szerint a felperesek nem tudták tényekkel alátámasztani azon álláspontjukat, hogy a NAIH határozata és eljárása jogsértő.

A Magyarországi Szcientológia Egyház válaszul egy közleményt adott ki, ebben azt írták, hogy nem értenek egyet a Fővárosi Törvényszék ítéletével, és felülvizsgálatért folyamodnak. Közlésük szerint

több száz oldalnyi jogi érvelést és bizonyítékot adtak be,

amelyek bemutatták a NAIH részéről történt eljárási hibákat és jogsértéseket.