„Nem lehet tehát a mai építész és várostervezőket megdicsérni, de még a mai városvezetőket se, hogy ez a város ma miért lehet ennyire népszerű” – fogalmazott az építész. Zoboki Gábor hozzátette: Budapest azért vonzó a turisták számára, mert izgalmas történelme és kulturális hagyományai vannak, melyeket a századfordulós építészek tettek igazán vonzóvá. Az építész szerint

Budapest városfejlesztése eleddig képtelen volt meghaladni posztkommunista gondolkodásmódját.

Egy határozott, az egész várost átívelő funkciórendszernek kell alárendelni a városfejlesztést, amely a főváros történelmi örökségére épít. Mint mondta, nem politikai ciklusokban kell gondolkodni, hanem „hosszútávú, független, szakmai alapokon zajló városbeszélgetésre”, „ahol ahol az író, a balettművész, az építész, a közlekedés-tervező, és a gasztronómiai célokért felelős csúcsszakember mind bedobálja a saját ötleteit”.

Zoboki Gábor szerint kiemelt helyet foglalna el egy ilyen várostervezési folyamatban a Budai Vár, mint a magyar kultúra legmagasztosabb megtestesülése, és különösen a Szent György tér, mint a nemzet főtere. Az építész szerint utóbbival a háború pusztításai óta nem tudtak mit kezdeni. „Ebben is van valami szellemi nehézség, hogy miként állítsuk helyre egy már nem meglévő életmódnak egy díszletét” – fogalmazott, hozzátéve: úgy véli, a Karmelita-kolostor átalakításánál bebizonyította, hogy nincs a díszlet pártján, és

„jól kell balanszírozni a történelmi tisztelet és a korszerű elvárások között”.

Zoboki Gábor kifejtette továbbá: az Operaház felújítása megköveteli Ybl Miklós tervező gondolkodásmódjának megértését. „Megpróbálunk Ybl fejével gondolkodni és azt kérjük, hogy Miklós bácsi, ülj mellénk, 2019 van, hogy csinálnád meg a mai technológiával a házadat?” Zoboki Gábor elárulta: ehhez korabeli számlákat és feljegyzéseket elemeznek, hogy képesek legyenek rekonstruálni Ybl Miklós álmát.