eur:
393.09
usd:
367.14
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Tóth Magda számlálóbiztos, nyugalmazott tanítónő (j) kitölti a népszámlálási kérdőívet a Mátyás család otthonában 2011. október 25-én Küküllőkeményfalván, az erdélyi Hargita megyében. A romániai magyar politikai szervezetek arra biztatták a romániai magyarokat, hogy vallják magukat magyarnak, amikor a nemzetiségükről kérdezik. A romániai népszámlálás eredetileg október 31-ig tart, de a román kormány fontolgatja annak a lehetőségét, hogy meghosszabbítsa az összeírási időszakot.
Nyitókép: MTI/Egyed Ufó Zoltán

Megvan, hogy pontosan mikor lesz a népszámlálás

Az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni - így döntött az Országgyűlés.

Törvényt fogadott el a parlament a soron következő, 2021-es népszámlálásról. A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, intézkedik az adatfelvétel módjáról, kezdetéről és befejezésének határidejéről: az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni; az adatelőkészítési és -feldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.

A 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek meghatározott adatköreinek az összeírására terjed ki.

Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben tartanak teljes körű népszámlálást.

A soron következő, 2021. évi a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A tízévenként végrehajtott népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, információs bázisai a gazdaságpolitikával, a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak.

A parlament új törvényt fogadott el Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről 127 igen szavazattal, 2 nem ellenében a kormány javaslatára. A kabinet szándékai szerint az új jogszabállyal jelentősen erősödik az ország versenyképessége, mivel az keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházásnak, meghatározva hol, mit, és milyen feltételekkel lehet megvalósítani. A kormány a szabályozás egyik legnagyobb újításának azt tartja, hogy az digitálisan szabadon hozzáférhetően, az ingatlan-nyilvántartási térképpel kompatibilis módon ábrázolja a legfőbb védelmi értékeket és a fejlesztési szándékokat.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×