Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

Sok családnak anyagi csőd az iskolakezdés

A tanévkezdés átlagosan 32 500 forinttal terheli meg egy magyar család kasszáját, ha a hátizsáktól a sportfelszerelésig mindent megvásárolnak a szülők.

Az EU-ban - a helyi árakhoz viszonyítva - csak egyetlen országban jelent fájóbb kiadást a tanévkezdés - írja a Napi. hu az e-kereskedelmi cég, a Picodi kutatására hivatkozva.

Hiába az ingyen tankönyv a gyerekeknek, amelyet a kormány biztosít, az iskolakezdés így is kész anyagi csődöt jelent sok magyar családnak, hiszen a kutatás szerint a magyar szülők átlagosan fizetésük körülbelül 15,19 százalékát költik iskolai szerekre.

Egy gyerek esetében 32 500 forintra jön ki a szeptemberi iskolakezdés.
picodi.com
picodi.com

A kutatásban összehasonlították ezt a tételt a hasonló cipőben járó, ám 36 más országban élő szülők kiadásaival az augusztus-szeptemberi időszakban. Az objektív és valós képhez csak a legszükségesebb cikkeket vették számba, a jelenlegi árakon és online fellelhető 36 ország termékeit hasonlították össze, az átlagolásnál a piacon a közép-árkategóriás és a legolcsóbb termékeket nézték.

A nemzetközi összehasonlításból pedig az látszik, hogy míg itthon 100 eurót kell fizetni, ennél csak az Egyesült Királyságban (156 eurót), az osztrákoknál (124 euró), Írországban (113 euró), az olaszoknál (109 euró), Szlovéniában (108 euró) kell többet fizetni. De olcsóbb Svédországban is a kezdés, ott csak 88 euró, Spanyolországban, ahol 79 euró, míg a szlovákoknál is csak 76 eurót kell a szülőknek a beiskolázásra áldozniuk.

picodi.com
picodi.com

Beszédesebb adat viszont, ha az átlagos fizetésekhez mérik a számokat: így már az látszik, hogy míg Bulgáriában 93 euró a beiskoláztatás, addig ez a szülők átlagos fizetésének 21,13 százalékát jelenti. A kutatásban ismertetett uniós országok közül őket Magyarország követi (15,19 százalék), a harmadik Romániában az 54 eurós ráfordítás a fizetések 13,37 százalékának felel meg. A már ismertetett Egyesült Királyságban a magas nominális összeg az átlagos fizetéseknek csak a 8,96 százaléka, Svédországban pedig 3,14 százalékot visz el a szülői büdzséből.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×