Október 15-én lép hatályba a szabálysértési törvény módosítása, amely tiltja az életvitelszerű közterületen tartózkodást. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint erre nem még több menedékhellyel kell felkészülni. A szervezet azt kéri: ne „alulra” tegyenek újabb éjjeli menedékhelyeket, mivel azt vidéki munkavállalók töltenék meg.

„Egyébként nagyon nagy szükség lenne olcsó munkásszállásokra” – tette hozzá Vecsei Miklós, aki szerint a rendszer „legtetejét” kell fejleszteni.

„Mondjuk azt, hogy minden 100 hajléktalan-férőhelyre adunk 30 albérleti támogatást”

– magyarázta a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Mint mondta: olcsóbb lenne, ha kedvező szoba- vagy ágybérletet biztosítanának a munkásoknak, mint a szállók létrehozása.

Vecsei Miklós arról is beszélt, hogy a hajléktalanság nagyvárosi probléma, a vidéki településeken viszont gyakran még ennél is nagyobb nyomorral kell megküzdeni, ezzel pedig a társadalomnak foglalkoznia kellene.

„Már most világosan lehet látni, hogy a legszegényebb települések milyen hatással lesznek mondjuk 2050-ben a nagyvárosi életre” – vélekedett. Az itt élő gyerekek semmilyen esélyt nem kapnak, hogy később elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon – emelte ki. „32 év múlva, életük delén segélyezettek lesznek vagy munkavállalók, legalább segédmunkások” – vetette fel az alelnök, aki szerint ez manapság dől el, így érdemes lenne foglalkozni a problémával.

„Ha mindig csak a tüneti kezeléseket csináljuk, ha mindig csak eltakarítjuk az útból a kellemetlen látványokat, akkor előbb utóbb élhetetlenné válik”

– fogalmazott.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat feladatának tekinti, hogy az eddiginél érthetőbben és intenzívebben kommunikálja a hajléktalan emberek életútjait, hogy a társadalom számára is fontossá váljon a rászorulók segítése – hangsúlyozta a szervezet alelnöke.