Egyre többen éjszakáznak az utcán az angol városokban. London legszebb belvárosi részein egész nap látni hajléktalanokat. A kormány véget akar vetni ennek, de nem büntetéssel, hanem úgy, hogy javítani próbál ezeknek az embereknek az életkörülményein.
Becslés szerint éjszakánként tavaly 4750 hajléktalan aludt a brit városok utcáin, különösen Londonban vannak sokan, és a számuk rohamosan nő. Nem nyújtanak felemelő látványt például az Oxford Streeten vagy a Piccadilly környékén. Gyakran láthatóan drog vagy alkohol hatása alatt állnak.
A brit kormány hétfőn bejelentette, hogy 100 millió fontsterling ráfordítással elkezdi az utcák megtisztítását a hajléktalanoktól. A pénzből kapnak a mentális betegségben szenvedőkön segítő és a drogozás ellen küzdő szervezetek is. Támogatják az önkormányzatok lakáskiutalásait is.
A jótékonysági szervezetek üdvözölték a hétfői bejelentést, de úgy vélik, hogy ez csak csepp a tengerben. A 4750-es szám tavalyi felmérés eredménye, és ez már akkor is 15 százalékos növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva, idén tehát jóval magasabb lehet az utcán élők száma, elsősorban Londonban. Nehéz megszámolni az utcán alvókat, mert sokszor eldugott zugokba húzódnak be, azt ugyanakkor látni, hogy egyre több közöttük a külföldi.
A rendőrségi igazoltatások során kiderült, hogy több hajléktalan Európai Uniós állampolgár, őket kiutasították az országból. Számosan közülük kártérítésért folyamodtak, és ezt meg is kapták, százezreket volt kénytelen kifizetni a brit kormány. Egy litván állampolgár 10.000 font kártérítést kapott, mert a kiutasítása előtt egy ideig fogdában tartották. Ezt a gyakmorlatot azóta megszüntették.
A kormány úgy számol, hogy intézkedéseivel tíz alatt javulhat a hajléktalanok helyzete.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapKülföldA brit kormány is véget vetne az utcán alvásnak
A békepárti országjárás Kecskeméten folytatódott szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt Csiszár Jenő kérdezte. Az esemény a jelenlegi világ-és belpolitikai helyzetre, a békepárti álláspont kiemelt szerepére és Magyarország biztonsági érdekeire koncentrált.
Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.
Ukrajna F-16-os vadászgépeit fejlett célzórendszerekkel látták el, amelyek lehetővé teszik lézervezérelt fegyverek, köztük az amerikai gyártmányú APKWS II precíziós rakétarendszer bevetését.
8 °C
