Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a Fő utca végén található kereszt ünnepélyes átadásakor felidézte: Buda 1541-es elfoglalása csellel történt, s a mintegy 150 éves török megszállás következtében a jelenlegi Magyarország területe csaknem teljes egészében kiürült. Az 1600-as évek végén a terület elkezdett benépesülni; a jelenlegi Németország területéről számos népcsoport érkezett, így Budajenőre például svábok. "Hűek maradtak hagyományaikhoz, de hűek lettek az új hazához is, s főleg a kereszténységhez" - tette hozzá.

Mint mondta, építő tevékenységük során számos keresztet állítottak fel, felépítették a templomot és fontos épületeket húztak fel, köztük a Magtárat. A barátság azonban arra is kötelez, hogy ne csak megköszönjük ezt, hanem figyelmeztessük is egymást, ha baj van - jelentette ki Soltész Miklós.

Az államtitkár úgy fogalmazott: miközben Magyarországon és szerte a Kárpát-medencében több mint 4500 egyházi és egyházhoz kötődő épületet újult meg, fájdalmas, hogy Németországban ennek az ellenkezője történik. Közlése szerint Németországban az elmúlt 25 évben több mint ezer katolikus és ugyanennyi protestáns templom szűnt meg vagy lett abból muszlim mecset.

Véleménye szerint egy ország anyagi gazdagsága nagyon fontos, de ha lelkileg kiüresedik, ha a kereszténységet elveti, akkor előbb-utóbb az a nemzet, az ország pusztulásra van ítélve.

Az államtitkár közölte: a kereszt megújítása utalás arra, hogy

az egykori német segítséget megköszönve most lelkileg szeretnénk segíteni Németországnak.

"Hiszem azt, hogy Németország erős marad Európában, de gyökereihez vissza kell térnie" - jelentette ki Soltész Miklós, hozzátéve: ami most Németországban zajlik, még visszafordítható. Kiemelte, ebben a németeknek erősnek kell lenniük, a kereszténységben meg kell erősödniük, s újra meg kell erősíteni a kapcsolatukat azokkal a nemzetekkel, amelyekkel évszázados barátság kötötte össze őket.

Az államtitkár a helyieket arra biztatta, hogy őrizzék meg azt a sok-sok értéket, ami Budajenőn létrejött, mert egy település, egy nemzet csak a gyökereibe kapaszkodva maradhat meg.

Herb József, a Budajenői Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke arra emlékeztetett, hogy korábban saját erőből, majd 2017-ben és 2018-ban állami támogatással, pályázat útján valósult meg a keresztek felújítása.

Budai István, Budajenő független polgármestere kiemelte, hogy az önkormányzat számára mindig is fontos volt az épített örökség ápolása, felújítása. A település az elmúlt időszakban több épített örökségét is megújította, így például a skót bencés apátságot, zajlik a műemlék Magtár felújítása, de nagyon fontos az utak menti keresztek felújítása is, amelyik közül most a harmadiké történt meg.

Az emlékkeresztet Harkai Gábor plébános áldotta meg, az eseményen részt vett Gaildorf testvértelepülés polgármestere is.

Budajenőn az elűzetésig a lakosság 90 százalékát tette ki a német nemzetiség, a község 187 német családjából 172-t telepítettek ki 1946-ban - olvasható a település honlapján.