Infostart.hu
eur:
377.75
usd:
317.39
bux:
130426.98
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Pexels.com

Feltárták Atlantisz titkát

Nemzetközi kutatócsoport rekonstruálta Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült belső szigetét. Hogy mi mindent lehet megtudni egy mákos tésztára hasonlító földtani rétegből? Erről is beszélt az InfoRádióban Karátson Dávid vulkanológus, a kutatócsoport egyik magyar tagja.

„Ha csak annyit mondok, hogy a legendás Atlantisz, vagy az elsüllyedt, felrobbant sziget, amiről Platón óta tudjuk, hogy valahol biztos volt, akkor máris mindenkinek a képzeletét felcsigáztuk” – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című műsorában Karátson Dávid, aki szerint igen valószínű, hogy az egyiptomi papok, majd Platón közvetítésével ismertté vált mitikus és titokzatos helyszín valójában Szantorini.

„Hogy pontosan hogyan festett, hogyan nézett ki Szantorini a késő bronzkorban, amikor ez a nagy robbanásos vulkánkitörés volt, azt a mai napig hajszálpontosan nem tudjuk, hiszen eltűnt, megsemmisült a sziget nagy része” – jegyezte meg a vulkanológus. Ezért döntöttek úgy, hogy kutatócsoport tárja fel és rekonstruálja a helyszíni földtani eseményeket.

Több-kevesebb sikerrel jártunk, mert rangos folyóiratban sikerült megjelentetni az eredményeket – mondta Karátson Dávid.

A szakemberek főként a fennmaradt vulkáni üledékekből tudták rekonstruálni a sziget évezredekkel ezelőtti állapotát. Ilyenek találhatók a sziget megmaradt felszínén is, de a robbanásos termékek zöme a tenger alatt, illetve a vulkán közepének beomlásával kitágult öböl mélyén fekszik.

„Mi azzal foglalkoztunk, hogy a 3600 évvel ezelőtti kitörésnek a rétegeiben megvizsgáltuk azokat a pici alkotóelemeket, amelyek az egykori szigetre utalnak.

Ezt úgy kell elképzelni, mint egyfajta mákos tésztát:

a fehér anyag a horzsaköves tufa, és ebben vannak sötét színű, általában feketés szemcsék, amelyek nagyobb részben Szantorini egyéb részei – tehát ami a késő bronzkorban volt –, kisebb részben pedig egy belső központi szigetet képviselnek” – magyarázta a szakértő.

„Gyakorlatilag felrobbant egy sziget, és belekeveredett – mint mákszemek – az anyaga ebbe a tufába, ami a friss magmából származott”

– tette hozzá. Ez az anyagtömeg négy fázisban rakódott le az akár egy hétig is tartó kitörés alatt.

Az öt-hat éves vizsgálatnak köszönhetően a kutatócsoport megállapította a felrobbant belső sziget méretét és radiometrikus módszerrel a korát is – mondta Karátson Dávid.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Történelmi csúcson Magyarország devizatartaléka – több ok áll a növekedés mögött

Történelmi csúcson Magyarország devizatartaléka – több ok áll a növekedés mögött

Januárban új történelmi csúcsra, csaknem 57 milliárd euróra emelkedett Magyarország devizatartaléka – derült ki a Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett adataiból. A több mint 6,5 milliárd eurós ugráshoz több tényező együttes hatása járult hozzá, az egyik ilyen hatás az arany elmúlt hónapokban tapasztal drágulása – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője, aki szerint a devizatartalék továbbra is egy hitelességi és stabilitási mutató a piac szemében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkedéssel zárták a hétfői kereskedést az irányadó amerikai indexek, a Dow napközben még történelmi csúcson is járt, ma reggel viszont inkább iránykeresés jellemzi a piacokat. A japán tőzsde nagy pluszban van a hétvégi japán választok eredménye után, az európai indexek pedig iránykeresésben vannak a nyitást követő percekben. Makrofronton ma főként az Egyesült Államokból érkező adatokra figyelnek a befektetők délután. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×