Martonyi János hangsúlyozta: leegyszerűsítés elszigetelődőkre és globalistákra osztani a világot. Szerinte ugyanis mindenki egyszerre hordoz nagyon erős közösségi identitást és tagja egy univerzális értékeken nyugvó, nyitott világnak, amelynek szüksége van globális formákra és szabályokra.

A politikus elmondta: könyvében végig fontos szerep jut a közösségi identitásnak, amely szerinte a mai világot meghatározó tényező, elfogadása ugyanakkor nehézségekbe ütközik. „Messze a legelső a nemzeti közösségi identitás, tehát a nemzeti identitás, de vannak ezt követően mások is, és a közép-európai vagy mondjuk

az európai identitás, vagy éppen az emberiséghez tartozás élménye nem kell, hogy kizárassanak bármelyik kizárólagos közösségi identitás által”

– fogalmazott Martonyi János.

Az első és második Orbán-kormány külügyminisztere azt is mondta, a geopolitika és a gazdaság közelít egymáshoz. Példaként említette, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kivételre hivatkozik, amikor az acél- és alumínum behozatalra többletvámot vet ki. Európa pedig, bár „benne marad a rendszerben”, de a gazdasági érdekek mögött is meglátja és felismeri a biztonsági kockázatot, jól mutatja ezt az a rendelet, mely szabályozni kívánja a külföldről érkező stratégiai befektetések ellenőrzését – hívta fel a figyelmet.

Martonyi János beszélt arról is, hogy miközben továbbra is meghatározó tendencia a globalizáció, 15-20 éve ezzel párhuzamosan bizonyos területeken erőteljes regionalizálódási folyamat létezik.

„Bizonyos területeken felerősödik – mondjuk az adatok területén, a technológia területén – a globális elem, bizonyos területeken pedig felerősödik a lokális, regionális elem”

– fejtette ki a volt külügyminiszter, aki szerint a szabályozások egyre inkább regionalizálódnak.

A politikus a világkereskedelem dilemmájaként említette továbbá, hogyan kezeljen olyan, a kereskedelemtől független értékeket, mint a fenntarthatóság vagy az emberi szabadság és méltóság.