Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
320.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője felszólal a Három tenger kezdeményezés és a visegrádi együttműködés erősítéséért folytatott magyar-lengyel együttműködés lehetőségét vizsgáló nemzetközi konferencián a Budapest Marriott Hotelben 2018. május 16-án. A konferenciát a Nézőpont Intézet szervezte.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Nézőpont Intézet: a közép-európaiak tovább erősítenék a regionális partnerséget

A közép-európai országok viszonyát térképezte fel a Nézőpont Intézet 11 országot érintő felmérése, amely szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége maradna az Európai Unióban, ám többségük ennek ellenére elégedetlen a brüsszeli tisztviselők munkájával.

Az utóbbi időben javult a Közép-Kelet-európai országok megítélése egymás között - mondta Fodor Csaba a Nézőpont Intézet ügyvezetője a 11 országban a V4-ek mellett Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában végzett felmérés alapján.

A kutatás alapján a főbb megállapítások:

"A kelet-közép-európai országok egymásról alkotott képe rendkívül pozitív, minden ország megítélése 54% feletti mértékben pozitív e körben. Ez az idézőjelben vett legrosszabb érték, amit ugyancsak egy jó értéknek kell tekintenünk. 54% az aki Románia kapcsán pozitív véleményt alakított ki, 81% csehek kapcsán, 75% szlovákok kapcsán, 73% lengyelek kapcsán, 69% magyarok kapcsán" - mondta Fodor Csaba.

Azt is hozzátette, hogy

a megkérdezettek 78%-a változatlanul hagyná, vagy erősítené a politikai kapcsolatokat Magyarországgal.

"82% gazdasági téren fűzné szorosabbá a viszonyt, vagy nem változtatna rajta. Ez a többi ország esetében is nagyon hasonló képet mutat, tehát nem tapasztaltunk olyan negatív benyomást, ami arra engedne következtetni, hogy ellenségeskedés van a régió országai között' - emelte ki Fodor Csaba.

A Nézőpont Intézet ügyvezetője a felmérés adataira hivatkozva azt mondta:

Közép-Európa országai továbbra is támogatják országuk Európai Uniós tagságát.

"Átlagban a megkérdezettek háromnegyede ellenezne egy esetleges kilépést, a horvátok és a csehek negyede (24-28%) kilépéspárti, de a többi ország esetében sokkal kisebb nagyságrendekről beszélhetünk e tekintetben is" - mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője.

Ennek ellenére a brüsszeli elit munkáját ugyanezek az emberek negatívan ítélik meg - tette hozzá Fodor Csaba.

"Másfélszer (53%) többen gondolják azt a régióban, hogy rosszul végzi a munkáját a brüsszeli elit, mint akik azt gondolják, hogy jól végzi a munkáját (36%). A választópolgárok szintjén is nagyon élesen kettéválik az, hogy Európai Uniós tagság, és a brüsszeli elithez való viszony az két külön kérdéskör" - mondta Fodor Csaba, hozzátéve, hogy Magyarország és Lengyelország esetében a választópolgárok nem gondolják azt, hogy Európa-ellenesek lennének, hiszen

az látszik, hogy mindössze a jelenlegi brüsszeli elit vezetésével szemben vannak igen erős szkepszisek.

Az osztrákok és a németek körében is többen vannak azok, akik elégedetlenek az Európai Unió brüsszeli vezetésével.

A bevándorlást a megkérdezettek háromnegyede Európa számára rossz jelenségként értékelte - mondta az ügyvezető. A többség

a régióban nem szeretne Európai Egyesült Államokat, inkább a nemzetállami Európai Unió híve

- ismertette Fodor Csaba, aki hozzátette, hogy a 3/5-ük azt gondolja, hogy nem szükséges Európai Egyesült Államokat létrehozni a mostani Európai Unió helyett. A német megkérdezettek körében is 71% gondolja ezt, Ausztria esetében is 59%.

A V4-ek együttműködése az érintett országokban, vagyis Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon a felmérés szerint kimondottan támogatott. A megkérdezettek 65%-a szerint fontos partneri viszony.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×