Budapesten is sokan fűtenek fával, aminek komoly légszennyező hatása van – mondta a Levegő Munkacsoport Környezetvédelmi Tanácsadó Irodájának vezetője.
Lenkei Péter kiemelte, hogy hétvégén Északkelet-Magyarországon végeztek mérést, és kiderült, hogy
a szállópor szennyezése tízszerese-hússzorosa volt az egészségügyi határértéknek
jellemzően a fa- és széntüzelés miatt, de szemétégetés szagát is érezték időnként.
A fatüzeléssel vagy fel kellene hagyni, vagy a kályhákat olyan szűrőberendezésekkel kellene ellátni, mint a gépkocsikat – tette hozzá. Lenkei Péter jelezte, hogy létezik olyan részecskeszűrő katalizátor, ami jól csökkenti a szennyezést, elektrofilterek is vannak és más technológiai megoldások, amelyek itthon még nem terjedtek el.
Magyarországon évente 12-13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt.
Ezek az emberek átlagosan 10 évet veszítenek az életükből – hangsúlyozta Lenkei Péter.
Így csökkenthető a kockázat
Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa elmondta: a fűtési időszak ellenére jelenleg Magyarországon elfogadható a levegő minősége, mindenütt a határérték alatt van a szállópor koncentrációja.
A belső terekben rossz fűtési berendezés és elégtelen szellőztetés mellett felszaporodhatnak a káros anyagok. A lignit és a barnaszén ként tartalmaz, elégetve kéndioxid keletkezik, ami köhögést okozhat és növelheti a légzőszervi betegségek kockázatát – emelte ki.
A jó minőségű keményfa jól megépített kályhában kis kockázattal jár, és a tűz helyes megrakása is fontos – hívta fel a figyelmet Páldy Anna. Jelezte azt is, hogy a lakásban a tartósan 15 Celsius-fok alatti hőmérséklet már kihűléshez vezethet.
Ütköznek az alapjogok
A légszennyezés több, mint 60 százalékát a lakossági főtés okozza a téli hónapokban – emelte ki a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.
Bándi Gyula szerint
a légszennyezés okozta gazdasági kár 1500 milliárd forint évente, a betegségekkel 3 millió munkanap esik ki.
A biztoshelyettes közölte, hogy alapjogok ütköznek ezen a területen. Egyrészt mindenkinek joga van melegen tartania az otthonát, de ennek a gyakorlásával senkinek sincs joga veszélyeztetni ezzel a másik ember egészségét és életét.
2016-ban állásfoglalás született a témában, és úgy nézett ki, hogy történnek lépések a javulás érdekében, de ez mégsem így alakult – mondta Bándi Gyula. Példaként említette, hogy
cél a lignittel való fűtés visszaszorítása és kiváltása,
ami szociális kérdés. Ugyanakkor a hulladékkal való fűtést is csökkenteni kell: egy felmérés szerint az emberek egyharmada égeti el a szemetet – fejtette ki.