Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Nem enged a kormány

Szó sem lehet a Stop Soros törvénycsomag visszavonásáról - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, reagálva az előterjesztéssel kapcsolatos bírálatokra.

Hangsúlyozta: a migrációt meg kell állítani, és meg kell fékezni azon szervezeteket, amelyek támogatják vagy szervezik azt.

Az államtitkár kijelentette: tipikusan Soros György által finanszírozott szervezetek akarják visszavonatni az előterjesztést, a többi között a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Transparency International vagy a Magyar Helsinki Bizottság.

Tuzson Bence hangsúlyozta: a tervezetről szóló társadalmi vita keretében több mint hatszáz érdemi véleményt kapott a kabinet, többségük támogatja a csomagot vagy még szigorítana is azon. Az észrevételekben a többi közt a 25 százalékos határvédelmi illeték megemelését kezdeményezik akár 150 százalékra, valamint a büntető törvénykönyv szigorítását, vagy azt, hogy az érintett szervezetek csak magyar bankoknál vezethessék számlájukat.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára rámutatott: a Magyar Helsinki Bizottság a csomagot bírálva odáig ment, hogy kártékonynak nevezte a kormány szándékát az emberek megvédésére és az uniós kötelezettségek teljesítésére.

A csomag ellen a TASZ is tiltakozott - ismertette -, amelyet - akárcsak a Transparency Internationalt - szintén Soros György támogatja. Ezen szervezetek folyamatosan a kerítés lebontását szorgalmazzák, támadják a kormány bevándorláspolitikáját, megszüntetnék a jogi határzárat, felszámolnák a tranzitzónákat, támadják a határvédelmet és azokat a rendőröket is, akik védik határainkat, de a kvótanépszavazást és a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációt is támadták - sérelmezte, hozzáfűzve: követelték a határainkat megtámadó terrorista, Ahmed H. szabadon bocsátását is.

Tuzson Bence ismertette: a kormánypártok február közepén esedékes frakcióülésének a törvénycsomag lesz az egyik fő témája, a javaslatot pedig, amelyhez még mindig várják az észrevételeket, a tavaszi országgyűlési ülésszak kezdetéig benyújtják.

Mint mondta, továbbra is cél, hogy regisztrálják magukat a migrációt szervező vagy támogató szervezetek, a külföldről érkező pénzek után határvédelmi illetéket kelljen fizetniük, és az is, hogy az országtól távol tarthatók legyenek azok az emberek, akik támogatják vagy szervezik a migrációt.

Címlapról ajánljuk
Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×