A szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása a 23. bonni klímacsúcs kulcskérdése, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának csaknem hetven százalékáért – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország.  A környezetvédelmi szervezet azt is kiemelte, hogy a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet hátráltatja, hogy jelentős támogatásokban részesülnek.

Jó hír, hogy nemzetközi viszonylatban jelentős visszaesés tapasztalható a szénalapú energiatermelés területén, ennek egyik jele, hogy idén nem nőtt a globális széntermelés. Habár az Egyesült Államok klímaváltozást tagadó elnöke új lendületet ígért a széniparnak a választási kampányában, Donald Trump igyekezetének az előrejelzések szerint ellenáll majd a piac, hiszen a megújulók energiákba fektetett összegeknek meg kell térülniük.

A karbonmentesítés folyamata már régen elkezdődött az Egyesült Államokban: a szénerőművek száma hat év alatt megfeleződött, összesen 262 létesítmény fejezte be üzemelését. Kanada, Finnország és Hollandia 2030-ban zárja be utolsó szénerőművét, az Egyesült Királyság és Olaszország 2025-re tervezi ezt.

A Magyarországon felhasznált áram 40 százaléka nukleáris alapú, hazánk legjelentősebb karbonkibocsátója pedig a mátrai erőmű, amelynek jövője továbbra sem ismert: ahogy áprilisban a Magyar Idők megírta, a két német energiaipari résztulajdonos eladná a Mátrai Erőmű Zrt.-ben lévő  részesedését - írja a Magyar Idők.