A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

A monetáris testület ma közli legfrissebb inflációs jelentésének a GDP, illetve az infláció alakulására vonatkozó számait is.

A Reuters hírügynökség múlt héten közölt legutóbbi felmérése alapján a szakértők úgy vélik, a monetáris tanács kedden nem változtat az alapkamaton, de a visszafogott infláció miatt más eszközökkel további monetáris lazítással élhet.

A szeptember 11. és 13. között megkérdezett elemzők úgy vélték, a jegybank nem módosít az alapkamat 0,9 százalékos rekordalacsony szintjén. Többen úgy látják, hogy a monetáris tanács a piaci likviditás növelésével vagy az egynapos betét jelenleg mínusz 0,05 százalékos kamatának csökkentésével tovább lazíthatja politikáját.

Az MTI által megkérdezett londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság egyelőre nem túlfűtött, de egyre több jel mutat arra, hogy közelít működési kapacitásainak határához, és belátható időn belül a monetáris politika szigorítása válhat szükségessé.

Liam Carson, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint az MNB monetáris politikájának további enyhítése inflációs kockázattal járna, és árfolyambuborék kialakulásához is vezethet a befektetési termékek piacain. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint azonban az MNB-nek egyelőre "szállítania kell" azokat az enyhítési lépéseket, amelyekre az augusztusi kamatdöntő ülés utáni közleményében erőteljes utalást tett.

A júniusban publikált inflációs jelentésében a jegybank 2,4 százalékra csökkentette a korábban várt 2,6 százalékról idei inflációs prognózisát, a 2018-ast pedig 3,0 százalékról 2,8 százalékra módosította. A jegybank az akkori előrejelzés szerint 3,6 százalékos gazdasági növekedést várt az idén és 3,7 százalékot jövőre.