Megújuló energiaforrások

Helyes fejleszteni a megújuló energiaforrási lehetőségeket – mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű  kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos.

„Helyes több napenergiát alkalmazni, lehetne még a biomasszában is további potenciálunk.

Magyarország a következő évtizedekben még építeni fog a fosszilis energiahordozókra is. Elsősorban a gáz ma az, ami a legalacsonyabb széndioxid-kibocsátás mellett tud az energiaellátásban szerepet játszani. Nyilván sokkal nagyobb a széndioxid-kibocsátás földgáz-felhasználás esetén, mint atomenergiánál, hiszen annál ez nulla, de még mindig alacsonyabb, mint a szén felhasználásánál.”

Magyarországon mára csupán a Mátra alján található bányavidék maradt meg, így

a szén felhasználás hosszútávon várhatóan visszaszorul

– mondta Aszódi Attila.

„A vízenergia kérdését még zöldpártok is újra felvetik. Erről is biztosan lesz még vita a következő időszakban.”

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: az energiahatékonyság rendkívül fontos kérdés, ám a villamosenergia területén kevéssé megvalósítható.

„Magyarországon az egy főre eső villamosenergia-felhasználás nagyjából 60 százalékkal alacsonyabb, mint Németországban, az ausztriai értéknek pedig a fele, a finnek fejenként háromszor annyi villanyt használnak, mint a magyarok.

A villamosenergiában nem nagyon látok megtakarítási potenciált,

a fő termelőberendezések, azok a gyárak, amelyek Magyarországon jelentős GDP-t állítanak elő, modern, nyugati technológián alapulnak, ahol túlzottan nagy villamosenergia-megtakarítási potenciál nincsen.”

Aszódi Attila hozzátette: az energia hatékonyságban és megtakarításban a legnagyobb lehetőségek az épületfűtésben adódnak.

„Magyarországon van egy elavult épületállomány, amelynek a felújításával jelentős mennyiségű energiát lehetne megtakarítani, de az fűtési energia és nem jár villamosenergia-megtakarítással, mert azokat a korszerűtlen házakat nem villannyal fűtik.”

Aszódi Attila elmondta: ma már nagyon sok esetben hőszivattyús fűtési rendszert alakítanak ki, ami a korábbiakkal szemben nagyobb villamosenergia-igényű.

Paks II

Az, hogy az Európai Bizottság 16 hónapig felfüggesztette a paksi bővítés előkészületeit, hatással lesz a határidőkre, ám így is többéves átfedés lesz az új blokkok indítása és a régiek leállítása között – mondta a kormánybiztos. Aszódi Attila hozzátette, az eredeti tervek szerint 2025-re és 26-ra lennének kereskedelmi üzemben az új paksi atomerőmű blokkjai, a régiek pedig 2032 és 37 között fognak leállni.

„Ötven év összüzemidőben lehet gondolkodni a mostani paksi blokkoknál. Eredetileg harminc év volt és húszéves hosszabbítással jön ki az ötven, ez 2032-ben jár le az első és 2037-ben a negyedik blokk esetében.

Ebből egy hatéves olyan időszak adódik, amikor elvileg hat blokk üzemelne a telephelyen.”

Néhány év átfedés az új és a régi blokkok leállítása között mindenképpen lesz – hangsúlyozta a kormánybiztos.

„Ez a tervek szerint így van, ugyanakkor nem látjuk ennek a valós problémáját, mert egyrészt Magyarország nagyon jól integrált az európai villamosenergia-hálózatba, nem szigetüzemben működünk, másrészt ha 4400 megawatt is lesz néhány évig a paksi telephelyen a termelőkapacitás, akkor sem gond ennek a villamosenergiának az elszállítása, és már most is nagyobb ennél a villamosenergia-igény az országban.”

Az Európai Bizottság ugyanakkor 16 hónapig felfüggesztette az előkészületi munkákat. Ez idő alatt az állami támogatások kérdését vizsgálta – emlékeztetett Aszódi Attila.

„Ez a 16 hónap nyilvánvalóan nyomot hagy a projekt menetrendjén,

hiszen a tervező nem dolgozhatott a létesítési engedélykérelmen és egy csomó mindent nem lehetett elvégezni. Jelenleg tárgyalunk az orosz féllel arról, hogy mindez a menetrendet hogyan érinti.”

A komplex rendszereknek köszönhetően tíz évvel előre amúgy sem mondható meg, mikor indulhat meg pontosan a termelés az új paksi blokkokban – tette hozzá Aszódi Attila.

Az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos kiemelte, már dolgoznak a Paksi Atomerőmű bővítésére szóló orosz fővállalkozói szerződés keretében már elvégzett munkák kifizetésén. Aszódi Attila hozzátette: a Paksi Atomerőmű bővítésénél mindig utólag fizetnek az elvégzett munka után. Magyarország még nem fizetett a Paks II beruházás orosz fővállalkozójának az eddig elvégzett munkáért, éppen ezért fontos feladatnak tartják, hogy az orosz hitel lehívásával az első kifizetés rövidesen megtörténjen az eddig elkészített, engedélyezéshez is szükséges dokumentumok, tervek után a szerződésnek megfelelően.

A kormánybiztos kiemelte, a villamosenergia előállításában az atomenergia megkerülhetetlen klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontok miatt.

Európában az atomerőművek fontos bázisát adják a villamosenergia-ellátásnak, a felhasznált villamosenergia egynegyede atomenergiából származik - jegyezte meg. Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy

Magyarországnak hosszú távon szüksége van az atomenergiára.

Az ország energiapolitikája 40 százalékot szán az atomenergiának az évszázad végéig a villamosenergia-felhasználásban, a 60 százalék arányt pedig más forrásokból kell fedezni.