A jelenlegi, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési támogatás páratlan, ugyanakkor az utolsó lehetőséget jelenti hazánk számára arra, hogy a tudásalapú világgazdaságban versenyképes hazai felsőoktatás jöjjön létre – egyebek közt erről ír a kormányzat Magyar Nemzet által megismert, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési tervben.

A dokumentum számtalan célkitűzést és azok megvalósítását sorolja fel, amelyek jelentős részét uniós forrásokból kívánják megvalósítani. 

A cselekvési terv például

a hallgatók egyetemről történő kiesésének mérséklésére fogalmaz meg intézkedéseket.

Mint írják, az alap- és osztatlan képzések esetén a lemorzsolódók aránya jelentős: 36-38 százalék. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is kirívó, ugyanis nagyságrendileg tíz százalékponttal magasabb, mint az EU-tagországok 25-30 százalékos átlaga.

A kormányzat ezt egyebek közt azzal orvosolná, hogy

a felsőoktatási intézménybe felvett hallgatókkal kompetenciaszint-felmérőt íratnának.

Akik ezen eredményük alapján az alsó harmadban szerepelnek, azoknak felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg, hogy csökkenjen a lemorzsolódás és hogy javítsák az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjét.

Kompetenciamérést egyébként nemcsak a képzés kezdetekor, hanem a zárásakor is végeztetnének a hallgatókkal.

Hogy a munkaerőpiaci részvételhez jobban alkalmazkodjon a felsőoktatás, a mostani, a doktori képzésre felkészítő 4 féléves mesterképzések mellett

2-6 féléves, gyakorlatorientált mesterképzéseket is indítanának.

A kormányzat az esélyteremtés jegyében növelné a női hallgatók számát a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzési területeken. Ehhez már a 6. osztálytól kezdődő pályaorientációs és készségfejlesztő programokat indítanának.

Ezen felül beruházásokkal segítenék elő a női hallgatók távoktatási lehetőségeit, valamint a felsőoktatási intézmények telephelyein létesítenének pelenkázó- és szoptatótereket, gyermekmegőrzőket.

Ugyancsak tervezik egy előkészítő nulladik évfolyam mint képzési forma bevezetését.

Ezen részt vehetnének például a felsőfokú oktatásba fel nem vett fiatalok, illetve a középfokú oktatás 11–12. évfolyamán tanuló diákok.

A felsőoktatásban a negatív demográfiai trendek miatt csökkenő merítési bázist ellensúlyozhatja a nemzetköziesítés növelése, minél több külföldi hallgató hazánkba csábítása – írják. Ennek szellemében az az oktatásirányítás célja, hogy a külföldi hallgatók számát – amely 2013-ban még 23 ezer volt – 2023-ra 40 ezerre növelje.

A cselekvési tervben foglaltak szerint az oktatásirányítás fellépne „a teljesítmény-visszatartó és a szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását nem segítő rossz beidegződések és pedagógia gyakorlatok” ellen is.

Példaként hozzák, hogy „a hallgatóknak rengeteg alacsony (általában 2) kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell teljesíteniük, amelyhez ugyanakkor magas oktatói óraszám párosul”.