Elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint

meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett. 

A tárcavezető a Kormányinfón azt mondta: legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a csokkal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a csokot ajánlják az igénylőknek, hanem inkább a saját terméküket. 

Magyarország a következő másfél évben 170 milliárd forintot költ arra, hogy minél több ügyet el lehessen intézni elektronikusan is -- jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: a külföldön született magyar gyermekek anyakönyveztetését a konzulok is elvégezhetik a jövőben, tehát emiatt nem kell majd hazautazni Magyarországra. A miniszter szerint a digitális közigazgatás fejlesztéséhez külföldi példákat is megvizsgáltak.

Az Európai Bizottság nyomás alá akarja helyezni Magyarországot

a kvótaügyben indított kötelezettségszegési eljárással - jelentette ki Lázár János. Szerinte a brüsszeli testület el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség.

Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar

– hangsúlyozta a kormány álláspontját, hozzátéve, Magyarország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy Ausztria és Németország irányába megállt a bevándorlás a balkáni útvonalon.

Míg az Európai Bizottság szerint meg kell szervezni a bevándorlást, addig a magyar kabinet szerint meg kell állítani – emelte ki.

Beszélt arról is, hogy a kormány alapvetően négy téma köré kívánja fókuszálni a V4-ek július 1-től induló magyar elnökségét. Lázár János elmondta: szeretnék áttekinteni mit jelent a V4-es államok számára a következő években az unió. A tervezett témák között szerepel még a régiók együttműködése, a lehetséges infrastrukturális beruházások, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a gazdasági versenyképesség erősítéséhez, valamint, hogy a globális erőtérben milyen szerepet játszhatnak ezen államok – fejtette ki.

Méltatlannak és igazságtalannak nevezte, hogy a német közszolgálati média lejáratókampányt folytat Magyarország ellen – így reagált arra a hírre, hogy a magyar hatóságok birtokában voltak azok a lehallgatott telefonbeszélgetések, amelyek időbeni fordításával meg lehetett volna akadályozni két évvel ezelőtt 71 menekült halálát egy magyar rendszámú hűtőkamionban. Mint mondta, szakmai hiba nem történt, mert a lehallgatásokat rögzítették, de azokat sehol sem azonos időben dolgozzák fel.

Az elkövetők nem lettek volna meg a magyar hatóságok nélkül

– hangsúlyozta.

Megerősítette, hogy az állami tulajdonba kívánják venni az egykori csillebérci úttörőtábort, amelyen sportlétesítmény jöhet létre, ám még nincs kész a megállapodás. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy ezt valóban Hosszú Katinka úszóklubja használhatja-e.