Infostart.hu
eur:
386.83
usd:
332.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Kiderült, mennyit keres a BKK az utasokon

Áremelés nélkül is csaknem kétmilliárd forinttal nőtt egy év alatt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. bevétele a jegyek és bérletek értékesítéséből.

A tavaly november végéig elért 59,4 milliárd forint menetdíjbevétel egészen pontosan 1,972 milliárddal haladta meg a 2015. évi azonos időszakban befolyt összeget, ami 3,43 százalékos növekedést jelent - írja a Világgazdaság.

Az utasok többsége bérletekre költött, 42,7 milliárd forintot tett ki a Budapest-bérletek értékesítéséből befolyt pénzt 2016 novemberéig, míg egy évvel korábban 41,5 milliárdot.

A bérletfajták közül az egy hónapra szólók a legkedveltebbek,

a második helyen az éves utazásra jogosító szelvények álltak, ezek értékesítéséből csaknem 3,8 milliárd forintja származott a BKK-nak. A legkevesebb, csaknem egymilliárd forint pedig a negyedéves bérletek eladásából folyt be.

A különféle típusú jegyek eladásából csaknem 13,4 milliárd forint folyt be a BKK kasszájába. A bérletek eladásából származó bevételnövekedés mellett itt is gyarapodás történt tavaly a bázishoz képest.

A pótdíjbevétel meghaladta az 1,353 milliárd forintot,

miközben egy évvel korábban még nem érte el az egymilliárdos határt. Az utas egyébként 16 ezer forint pótdíjat köteles fizetni a pótdíjazást követő 30 napon belül, ami helyszíni, készpénzzel történő kiegyenlítéskor 8 ezer forintra mérséklődik.

Az utasok többsége ma már a jegykiadó automatáknál vásárolja meg a jegyeket, bérleteket, a BKK tavalyi első 11 hónapos menetdíjbevételének ugyanis csaknem 47 százaléka itt keletkezett, míg 2015-ben még kevesebb mint 40 százalékot ért el az arány. De még mindig sokan állnak sorba a pénztárak előtt is, ők a teljes menetdíjbevétel egynegyedét hagyják a kasszáknál, bár e téren érdemi csökkenés történt, hisz 2015. november végéig az összes menetdíjbevétel több mint 35 százaléka a pénztáraknál folyt be.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×