Az Országgyűlés elnöke szerint a NATO-bővítés folytatása, a tagságra jelentkezők száma már önmagában is bizonyítja, hogy a szövetség által kínált kollektív védelem és transzatlanti szolidaritás még mindig jelentős vonzerőt jelent az euroatlanti térség országai számára.

Kövér László az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusra és a terrorizmusra utalva úgy vélte: jelenleg az euro-atlanti biztonság szempontjából az elmúlt 25 év talán legbonyolultabb korszakában élünk, az elmúlt időszakban olyan események történtek, amelyek hosszú távon és alapvetően határozzák meg jövőnket. Szerinte az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus azt az új világrendet rengette meg, amelynek meghatározó eleme az államok között az erőszak alkalmazásának elvetése, területi integritásuk sérthetetlensége és a vitáknak a párbeszéd útján történő rendezése. Hozzátette: a másik veszélyforrás, a terrorizmus, nem volt ismeretlen Európa lakossága számára, azonban most "egy hódító, az emberi életet és méltóságot nyíltan megvető, a tömeggyilkosságtól és az öngyilkosságtól sem visszariadó, egy új totalitárius ideológia által irányított válfajával" kellett szembesülni. "Ez a fenyegetés nem ismer határokat, és végső célja az európai keresztény civilizáció megsemmisítése" - fogalmazott. Úgy vélte: ebben a kritikus biztonsági helyzetben a NATO-ra, mint a világtörténelem legerősebb katonai-politikai szövetségére komoly feladat hárul, hiszen jelenleg 28, illetve hamarosan 29 ország szoros együttműködésével elrettenthet bárkit bármilyen újabb agressziótól, és korszerű eszközrendszerével segítheti a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet is. Kövér László szerint a Varsói Csúcstalálkozó döntései ugyan megerősítették a transzatlanti biztonságot, azonban a biztonsági környezet nem csökkenő veszélyei újabb közös döntéseket és konszenzusépítést tesznek szükségessé a NATO-tagállamok részéről. A házelnök szerint közösen kell megfelelő válaszokat találni például arra, hogyan kezeljék Oroszország válaszlépéseit, amelyeket a NATO-infrastruktúrának a határaihoz közeli megjelenése ellensúlyozására léptet életbe, illetve mi történik, ha nem sikerül felszámolni a Mediterráneum térségében a válságokat, és újabb menekültáradat indul az európai kontinens irányába. Kövér László hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a szövetség lényegét jelentő transzatlanti szolidaritás, vagyis az Egyesült Államok európai biztonság iránti megkérdőjelezhetetlen elkötelezettsége, amely eddig stabilitást és nyugalmat biztosított a közép- és kelet-európai országok fejlődése számára, az új adminisztráció hivatalba lépése után is változatlanul fennmarad. Ugyanakkor nyilvánvalónak tartotta, hogy Európának - benne az Európai Unió tagállamainak - a jövőben nagyobb erőfeszítést kell tenniük, önmaguk védelmének garantálásra. Kitért arra is: a magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatrendszerének és szerepvállalásának egyik legfőbb iránya a Nyugat-Balkán demokratikus átalakulásának, valamint teljes euro-atlanti integrációjának elősegítése. Hozzátette: Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy a térség továbbra is kiemelt helyen szerepeljen a NATO napirendjén, mivel a kétségtelen pozitívumok mellett korántsem jelenthető ki, hogy a Nyugat-Balkán integrációja befejezett ügy lenne a nemzetközi közösség, így az integrációs szervezetek számára.