A korábbi terveknek megfelelően november 8-án tartja a zárószavazást az alaptörvény kvótareferendummal összefüggő módosításáról az Országgyűlés - jelentette be a parlament törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke. Gulyás Gergely megjegyezte: a változtatás kizárná, hogy az Európai Unió felső korlát nélkül hajthasson végre kényszerbetelepítést Magyarországra. A politikus úgy vélte: a kormánypártok a változtatást olyan nemzeti ügynek tekintik, és ha nem kap megfelelő támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját hatalmi érdekeiken.

Elküldi a migrációs válság kezelésével összefüggő javaslatait a magyar kormány az unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákiának - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a kormányzati tájékoztatón elmondta: az uniós állam- és kormányfők decemberben tárgyalnak a kötelező betelepítési kvótáról. A politikus kifogásolta, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar-osztrák határ átmeneti ellenőrzésének időszakát. Emellett a béremelést nevezte a következő évek egyik legfontosabb kérdésének. A 3-as metró felújításával összefüggésben pedig a veszélyhelyzet elhárítását, illetve a minőségi közlekedés garantálását tartja a legfontosabbnak.

A versenyképesség javítását nevezte az ország előtt álló egyik legfőbb kihívásnak a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt tartott éves meghallgatásán a főbb feladatok közé sorolta még a bürokráciacsökkentést, a közterhek mérséklését, és az egyes ágazatokban egyre jobban jelentkező munkaerőhiány enyhítését is. A tárcavezető hangsúlyozta: az idén is tovább csökken az államadósság, és kedvezően alakul az államháztartási hiány, amely az előzetesen várt 2 százalék alatt lesz a GDP-hez mérten.

Négy párt részvételével tartott egyeztetést a Honvédelmi Minisztérium a honvédelmi törvény módosításáról. Az MSZP nem ment el a tanácskozásra. A tárca közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály módosítása tartalmazná a katonai rendészet jogi keretek közötti szabályozását és feladatrendszerének pontosítását. Emellett a katonai rendész képesség fejlesztésének jogszabályi biztosítását is rögzítené. Módosulnának a jogorvoslatok szabályai is.

Az önkormányzatoknak több lehetőségük is van a bölcsődei férőhelyek bővítésére -ezt a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár válaszolta az InfoRádió Aréna című műsorában a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének aggodalmaira. Novák Katalin úgy vélte: a finanszírozás is megoldott lesz, az eddigi 28 milliárd forint mellé újabb összeg érkezik. Az új bölcsődei rendszerről szóló jogszabály januártól lép életbe, Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke korábban úgy fogalmazott: hiába a két éves felkészülési idő, a többség jelenleg nem tud eleget tenni az előírásoknak.

Az emberiséget érintő fontos kérdések megoldásában a tudományágak együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat budapesti megnyitóján kiemelte: a tudomány felelőssége generációról generációra egyre súlyosabb. Ahogy a tudomány ereje nő, úgy bővülnek az emberiségre leselkedő veszélyek is, például a klímaváltozás, a hulladékok felhalmozódása, a környezetszennyezés, a nyersanyagok eltűnése vagy a vízhiány.

Mérsékelt ütemű javulás kezdődhet az európai átalakuló térség gazdaságaiban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Londonban ismertetett átfogó féléves előrejelzése szerint. A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank új prognózisa 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után. Jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít.

A londoni felsőbíróság határozata szerint szavaznia kell a parlamentnek az Egyesült Királyság uniós kilépéséről. A bírói fórum által elfogadott kereset beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani a Brexit folyamatát. A londoni kabinet fellebbez a döntés ellen, mivel azt az álláspontot képviseli, hogy a vonatkozó uniós szabályozás aktiválása a miniszterelnök döntési jogköre.